Te is sokat sírtál, amikor a gyermeked születésnapja volt (leginkább első)? Mit éreztél?

Én is meg voltam hatva, de sírni azért nem sírtam. Oké, szülinap, pont egy év, de ennyi erővel minden nap lehetne sírni, mert pont 166. napja szültem, aztán pont 167 napja szültem, stb. stb. Tehát az, hogy pont 365 napja szültem, hááát ....szép dolog az első szülinap, de ennyire nem ragadok le a napoknál :)

Nem. Még csak meg sem hatódtam. Csak örültem ,hogy már ekkora és szépen fejlődött.

Atyaég, ki az a buta aki egy ilyen kérdésnél hasznosságot pontoz? :)))) Nem sírtam.

Én csak meglepődtem,hogy hogy eltelt ez az egy év, és mennyi mindent átéltünk.De az volt a legszebb hogy a család összejött, és mikor a kis tortáját vágtuk fel akkor átkarolta a nyakam, és adott egy puszit...mintha tudta volna, olyan jól jött ki az egész!:)

én sokat nem,de az 1éves szülinapján mikor mindannyian énekeltük neki a happy birthday-t,ott ült az ölembe,néztük a tortáját,éekeltünk..stb,hirtelen rám jött a sirás,nagyon elérzékenyültem,próbáltam visszatartani,de nem igazán jött össze,na de azért nem zokogtam.... :) De nem gondoltam volna hogy sirni fogok,de nem szégyellem,ezek örömkönnyek,és azok bármikor bármilyen mennyiségben jöhetnek! :)

Én is meghatódtam, de legjobban akkor, amikor a kedves fotós ismerősünk meglepetésvideót állított össze a képekből. Na akkor rendesen potyogtak a könnyeim.

Én igen, hoztam ki a tortát, énekeltem a happy birthday-t - bár senki nem énekelt velem - és pont mikor kiértem az ajtón (teraszon tartottuk) elcsuklott a hangom. Aztán összeszedtem magam és nyugtáztam, hogy ez valószínüleg mindig az anyukának a legnagyobb ünnep. Elképzelhető, hogy minden szülinapján fogok egy kicsit könnyezni, szerintem ez természetes.