Hogy mondjam el, hogy én nem bírok el még egy kisbabával?

Persze attól is függ, mit jelent nála a hosszabb időre. Ha egy pár órahosszát, akkor azzal még talán, de ha napokat, semmi szín alatt sem.

A pár óra alatt megmagyarázod a nagyobbiknak, hogy beül a szobába tv-t nézni, mert neked a tesójával kell foglalkoznod. Max. őt is vond be a kicsi ellátásába:hozzon teát, vigye ki a pelust, stb. Majd elmondja ő az anyjának, hogy miért nem érezte jól magát nálad, és akkor majd az anyja elgondolkodik rajta.

Legközelebb pedig mond meg nyíltan: nem vállalod, mert ekkora felelősséget nem rakhat egy fiatal lány vállaira. Te nem szeretnéd, hogy akármelyik gyermeknek is baja essen, és csináljon amit akar, te is szeretnél egy kicsit most pihenni, menni a haverokkal, utána pedig tanulnod, készülnök kell. Keressen helyetted mást!

Ne vállald el ha nem akarod, úgy érzem kihasználnak elég rendesen Téged. Nem a Te feladatod vigyázni rájuk. Nem akarok rosszindulatú lenni, de ha kellett neki a két gyerkőc, akkor törődjön is velük. Nekem is kettő van, egy

nagy 10 éves és egy fél éves, de nagyon ritkán mondom a nagynak, hogy most játssz már a kicsivel,vagy vigyázz már rá egy kicsit, mert nem az ő dolga. Megoldom máshogy a dolgaimat. A nagytesó meg csinál amit akar, ha játszani akar a kicsivel, akkor hagyom, de nem kérem meg rá. Csinálj magadnak más programokat és mondd azt, hogy bocsi, de most nem érsz rá. Egyáltalán nem leszel bunkó miatta!! Nem vagy Te babysitter.

Szóval a lényeg: minél egyszerűbben és tömörebben mondd meg, hogy "nem bírok el 2 babával, mert még csak 15 éves vagyok , amúgy sem érek rá. Ők a Te gyerekeid, kérlek próbáld megoldani, valaki más segítségét vedd igénybe, nem érzem magam alkalmasnak rá!"

Egyébként ha így érzed, akkor úgy is van. Az a leghelyesebb, felelősségteljes döntés, ha megmondod az igazat és nem vágsz bele, csak azért, mert rábeszéltek. Nagyon jó, hogy ismered a határaidat, sokan felnőttként sem ismerik.