Normális az a szoptatási tanácsadó, aki egy nyugtatókat szedő anyának azt tanácsolja szoptasson csak nyugodtan, miközben az orvos megmondta hogy nem szabad?

Figyeltem a kérdést, ami kiverte nálad a biztosítékot.

Nem értem az anyukát. 1. elmegy orvoshoz, mert már olyan állapotban van az egészsége, hogy kell a gyógyszer. Nyilván, benne van a pakliban, hogy abba kell hagynia a szoptatást. 2. nem az orvosától kér másik gyógyszert, nem keres másik utat, a doktort felülbírálva inkább a szent szoptatási tanácsadónak hisz, aki azt mondja, nyugodtan lehet szedni a nyugtatót.

Komolyan nem értem. Döntsön. Vagy szopiztatja a gyereket és nem szed gyógyszert, vagy abbahagyják a szoptatást végleg és szedi a számára fontos orvosságot.

A kisfiú közel 2 éves, tehát nem újszülöttről vagy csecsemőről beszélünk, éppen ezért nem fér a fejembe, miért nem képes ezt a döntést meghozni.

Igen, sajnálatos, hogy pont emiatt kell abbahagynia a szopit, amihez annyira ragaszkodnak, de néha kell az életben olyan döntést meghozni, ami a szülőnek jó és nem a gyereknek. Bár, itt is vitatkozhatnánk, hogy mi a jobb, ha vár, amíg a gyerek magától mond le róla (újabb vélemények szerint iskolakezdésig sem gáz a szoptatás, tehát hosszú hónapokig is húzhatja, ha a gyerekre bízza), vagy most drasztikus lesz a saját érdekében és még hosszú évekig lesz egészséges anyukája a gyerekeknek.

Nem, nem normális.

De az élet minden területén találsz olyan elvakult fanatikust, aki vakegér módjára megy, és a saját kis elgondolásain kívül semmit nem tud elfogadni.

És vannak olyan szoptatási tanácsadók is, akik teljesen helyén kezelik a dolgokat, és nem erőszakosan akarnak rávenni a szoptatásra, hanem SEGÍTENEK. Ők azok, akik tisztában vannak vele, hogy mit kell megpróbálni a szoptatásért, és hol van az a határ, amit ha elér az anyuka, akkor hagyni kell, hogy befejezze, mert erőltetve nem megy.

Őket nem kellene ledegradálni, mert sokan vannak. És tényleg hasznosak.

Nem olvastam a kérdést, amiről írsz, de nem, nem normális.

Nem gondolom, hogy mindenáron (!) kellene szoptatni. Viszont gondolkodni és mérlegelni nem ártana, én nem a tanácsadóra hallgatnék. (amúgy ugyanez a helyzet a császárral is. Ha indikációja van, akkor bizony az kell, nem a természetes szülés, csak mert anyu úgy képzelte el, mert különben nem érzi magát teljes értékű anyának...)