Egyedül is átmentek a babával anyósékhoz vagy mindig csak a férjetekkel?

Nálunk elváltak anyós és após, csak a férjemmel megyek. Nem az én világom ők, elég furcsa gondolkozásúak, vigyázni sem hagyjuk egyiküknél sem a lányunkat, anyukámban jobban bízom.

Mi a kezdetektől jóban vagyunk a párom szüleivel, mikor még csak jártunk, akkor is szívesen mentem hozzájuk. Mióta megvan a kicsi, azóta kettesben is megyünk, sőt, van hogy egyedül is, traccsolni az anyóssal :)

Egyedül is, nagyon szeretjük egymást anyósommal és apósommal is.

Mi is átmegyünk egyedül.

Jó a kapcsolatom az anyósommal, apósommal. Szoktam menni csak a kisfiammal hozzájuk. Ők is jönnek olyankor is, ha a párom nincs itthon.

Nem megyünk egyedül, mert 300 km-re laknak tőlünk. De ha közelebb lennének, biztosan mennénk, imádják az unokájukat.

Mi együtt lakunk anyóssal, így nem kell menni, mivel jó a kapcsolat, szívesen vigyázz a kicsire és imádják egymást, ezért átmennénk a párom nélkül is.

Igen, előfordul, hogy a párom nélkül is megyünk, egy városban lakunk. Olyan is adódott már nem egyszer, hogy anyósom akkor jött, amikor a férjem nem volt itthon. Amíg nem volt unoka, addig én nem mentem egyedül, most is elég ingatag a kapcsolatom a nagyszülőkkel, bár én szeretem őket, ők nem igazán fogadtak el engem sosem (biztosan az én hibám is), de az unokáikat imádják, és én nem akarom őket megfosztani egymástól.

Csak a férjemmel, nem szeretek ott lenni nélküle.

Jesszus, dehogyis. Apóst imádom, de anyóst...