Úgy érzem, már nem tudom tolerálni kisfiam visítását. Mit tegyek?

1 éves fiam két hete mindenért visít, ha nem úgy van, még sír is. Már nem bírom. Ha inni kér, odamegy a pulthoz és visít a poharáért. Ha játszunk, mindenért visít, de nem játékosan, hanem felháborodva. Pl. visít, ha zokni van rajta, úgyhogy leveszi, de akkor meg hozza oda hozzám, és megint visít, hogy adjam rá. Formabedobót ha berakja, visít, hogy belül van, ha nem tudja berakni, akkor azért. Hisztériázik, hogy menjünk a kertbe, felöltöztetem, kimegyünk, 5 perc után visít, hogy nyissam ki az ajtót. Nem akarom, hogy egész nap sírjon, de szó szerint rabszolgának érzem magam azzal, hogy egész nap azon munkálkodom, hogy ne sírjon. El van kényeztetve? Amúgy fogzik is, de már hetek óta, nagyon kezdek kimerülni. Sajnos tegnap rá is üvöltöttem, hogy fejezd már be, ez tudom, nem megoldás, de nagyon kivagyok. Annyira elegem volt már, hogy hagytam bőgni du. valamiért, 5 perc után elment játszani. Amíg úgy csinálok, mintha nem figyelnék rá, szépen játszik egyedül, de ha látja, hogy ránézek, már nem jó semmi.

Hová lett az én tündéri kisfiam?! Csődöt mondok, mint anya, nem érzem az összhangot, ami eddig volt. Amikor hallom a hisztériáját, szívem szerint én is elkezdenék visítozni.