Úgy érzem, már nem tudom tolerálni kisfiam visítását. Mit tegyek?
1 éves fiam két hete mindenért visít, ha nem úgy van, még sír is. Már nem bírom. Ha inni kér, odamegy a pulthoz és visít a poharáért. Ha játszunk, mindenért visít, de nem játékosan, hanem felháborodva. Pl. visít, ha zokni van rajta, úgyhogy leveszi, de akkor meg hozza oda hozzám, és megint visít, hogy adjam rá. Formabedobót ha berakja, visít, hogy belül van, ha nem tudja berakni, akkor azért. Hisztériázik, hogy menjünk a kertbe, felöltöztetem, kimegyünk, 5 perc után visít, hogy nyissam ki az ajtót. Nem akarom, hogy egész nap sírjon, de szó szerint rabszolgának érzem magam azzal, hogy egész nap azon munkálkodom, hogy ne sírjon. El van kényeztetve? Amúgy fogzik is, de már hetek óta, nagyon kezdek kimerülni. Sajnos tegnap rá is üvöltöttem, hogy fejezd már be, ez tudom, nem megoldás, de nagyon kivagyok. Annyira elegem volt már, hogy hagytam bőgni du. valamiért, 5 perc után elment játszani. Amíg úgy csinálok, mintha nem figyelnék rá, szépen játszik egyedül, de ha látja, hogy ránézek, már nem jó semmi.
Hová lett az én tündéri kisfiam?! Csődöt mondok, mint anya, nem érzem az összhangot, ami eddig volt. Amikor hallom a hisztériáját, szívem szerint én is elkezdenék visítozni.
Ismerős, de tanácsot adni nem tudok. Szerintem unatkozik. Legalábbis a lányom is ezt csinálja, és láss csodát, amint kitesszük a lábunkat a házból, már szép és jó minden. Csak akkor baromi nehéz tolerálni, amikor ilyen vacak idő van, és nem lehet egész nap kint lenni. :(
Ma a szomszéd (közvetlen falszomszéd, ikerház) is mondta neki, hogy ne legyen már mindig hisztis... Ezek szerint nem csak engem akaszt ki. :D
Azt nem tudom, hogy ilyen korán már a dackorszak mutatkozna? De konkrétan könnyekkel sír, ha pl. az egyik fazékra nem tudja rátenni a tetejét. És ha dackorszak, hagyjam ott könnyezni?
Most is egyébként jól elvan, mert nem foglalkozom vele, kész röhej, hogy nem játszhatok a saját fiammal, különben balhézik. Én nagyon rosszul érzem magam ezek miatt mostanában.
Hát tanácsot adni nem tudok...nekem a középsőm ilyen most és nem akarlak kiakasztani de egy olyan másfél évesen kezdte most 2 múlt és még mindig tart pedig isten a tanum hogy következetes vagyok, igyekszem nem venni tudomást a "nagyjeleneteiről" de én is azt érzem hogy legszívesebben ordítanék egész nap...
Már úgy értem, nem rá hanem így feszkó levezetésként.
A "kedvencem" amikor már reggel ébredés utáni első 5 percben "kiakad" valamin, na onnantól meg van alapozva a napunk alaphangulata.
Azért van remény, a fiam a nagyobbam már 5 éves és nála lehet már ésszel hatni hogy pl. amíg visít vagy vonyítva éles magas hangon nyafog valamiért addig azt nem vagyok hajlandó meghallani teljesíteni meg főleg nem. Ő ezt megérti már és legalább ő normál hangon kommunikál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!