Miért van az, hogy a legtöbb védőnőnek nincs gyereke? Ami a nagy könyvekben le van írva nem biztos hogy mindig jó, nem? Azért a tapasztalat is fontos. vagy csak én vagyok ilyen naiv?

Hát, igen, erre én is kíváncsi lennék. Gyakorlatilag sajnos semmilyen használható tanácsot nem kaptam a jelenlegi védőnőmtől, akinek a diplomáján még meg sem száradt a tinta, neccharisnyában és hasig sem érő pólóban jelenik meg időnként, hogy eldarálja, melyek épp a hozzátáplálásban soron következő dolgok, és ebben ki is merül a tevékenysége. Volt úgy, hogy kérdeztem tőle, mert voltak problémáink. Nos, erre vagy azt mondta, hogy á, ez nem gond, vagy azt, hogy ő nem tudja, kérdezzem a gyerekorvost. Tényleg nem nagy segítség. Nem tudom, hogy segítene-e, ha lenne gyereke. Bár az ő esetében attól tartok, hogy egyedül nem nagyon boldogulna vele:)

Szerintem inkább az a fontos, hogy nyitott legyen a védőnő, nem feltétlenül az, hogy legyen saját személyes tapasztalata. Úgy gondolom, jó lenne, ha ők is tudnának tanulni azoknak a tapasztalataiból, akiknél a nagykönyv nem működik...

A védőnők éppen azért vannak,hogy az egyetemes tudásukat megosszák az anyukákkal,amihez nem kell feltétlenül tapasztalat.Mert ennek a gyermekvállalás dolognak két része van:amit tudni kell és amit csinálni.

És természetesen nem kötelező megfogadni a tanácsát,ő csak azt mondja,amit a kutatások,és több agyas támaszt alá.Azt senki nem mondta h az is a legjobb.

Ne is mondd... Nem elég, hogy gyereke nincs, de még vagy 5 évvel fiatalabb is nálam...

Ha gondom volt és felhívtam, vagy elmondta ugyanazt, amit én már a neten összeolvastam, vagy pedig gőze sem volt a problémáról. Hát köszi.

első vagyok. értem, hogy mire gondoltál:-) amúgy ne foglalkozz vele szerintem. én meghallgatom, sőt, ha kérdez, hát azt válaszolom, amit hallani akar. aztán, hogy az valóban úgy van-e vagy nem, azt nem kell tudnia. én a belátásom szerint csinálom a dolgokat a gyerkőccel kapcsolatban. elolvastam néhány szakkönyvet, beszélgetek anyukákkal, olvasgatom a fórumot, és a végén a kérdésemre összerakom a választ:-)

Múltkor megkérdezte a védőnő: ugye már nem ölben etetem a gyereket???? kb ennyi felkiáltójel volt a mondat hangsúlyán:-) ÁÁÁ, dehogyis, mindig az etetőszékében eszik. Ő megnyugodott. Én meg egyszerűen nem erőltetem. nem szereti az etetőszékét a fiam, legalábbis nem arra használja, hogyegyen benne, hanem, hogy nézelődjön. enni csak ölben hajlandó. hát akkor egyen ott. majd ha eljön az ideje, eszik az etetőszékben is:-)