Szerintetek ez normális?

szerinted???

szerintem senki sem fogja azt írni, hogy normális,ahogy viselkedett.de ez egyértelmű....

Lányom nagyon sírós volt, az első év kő kemény volt vele. De soha nem mondtam neki, hogy k.urva kölyök. Persze kiakadtam sokszor, és nagyon nehéz volt egy-egy helyzet, de az utcán vagy akár csak otthon nem ordítoztam vele.

A kimerültséget értem, és az ezzel járó hibás döntéseket, hibás mondatokat is, és azt is megértem, ha elege van. De ezt lehet kezelni alapvetően, csak lehet neki már segítségre lenne ehhez szüksége!

Remélem a családja mellette áll és segít neki. Ha nem akkor te mint külső személy egy beolvasással nem biztos, hogy célt érsz sajnos, sőt még rosszul is foghatja fel az anya, és a baba issza meg a levét. Sajnos ezt nem lehet tudni, mi játszódik le az anya fejében,és mitől van ennyire kibukva.

Jó esetben csak a fáradtság és tehetetlenség beszél belőle, de közbe szereti a kisbabáját.

már bocs,de egy szülő akármennyire is fáradt/dühös,olyat nem mondhat, hogy beadja az árvaházba!!!!

Barátnőm szokott olyat mondani, hogy "jól megszívatott a gyerekem" de csak "poénból" mikor kivan én meg jót mosolygok.

Ja és nekem sincs birka türelmem,nagyon nincs, több napos nyavajgástól a falnak megyek, de olyat SOHA nem mondanék, hogy beadom árvaházba!

1.

szegény kislány:((

és apuka??nagyszülők??

Utálok idegenekkel idegeneket kibeszélni, ha téged zavar, akkor sétálj mással, mert attól nem lesz jobb neked, ha kibeszéled egy maréknyi idegen netezővel.

A választ tudod, hogy nem, ez nem normális, de a pletyi-körbe én szállok be, sorry :)