Van egy 11 hónapos babánk. Párom nagyija amikor ott vagyunk náluk folyamatosan ilyenek mond a gyereknek: Ti hogyan kezelnétek ezt a szituációt?

Van valami igazságalapja annak is amit a Sókristály ír, de itt szerintem a dédike igenis rosszindulatú!

Biztos, hogy érti és tudja a dédi, hogy ki annak a pici lánynak az anyukája. És az ilyen szeretet - köszi, hogy így szeretem a gyereket, meg úgy, de azért mégis rosszat csinálok neki! :( EZ milyen szeretet? Önző, és így csak a rosszindulat süt belőle.

Sajna az is igaz, hogy mindenki családjában van(nak) rosszindulatú emberek. Sajna én is tudnék beszélni! De most nem ez a kérdés..... :(

Én személy szerint biztos nem bírnám sokáig, és vagy közölném vele, hogy ha látni szeretné, akkor ne mondjon ilyeneket, vagy elkezdeném a kicsit arra nevelni, hogy ő csak egy butaságokat beszélő néni. Sajnos én nagyon nehezen tudnám visszafogni magam és ha túl sokáig tűrnék, akkor sokkal rosszabbak jönnének ki a számon.

Olyan meg amúgy sincs, hogy a kicsi nem tudná, hogy a világon vagy, mert tudjuk, hogy "Anya csak egy van!" A dédi meg örülhetne annak, hogy megismerheti a dédunokáját, mert ahogy a legtöbben egyre később szülnek, így egyre kevesebben mondhatják el magukról, hogy déd-nagyszülők lettek! (de ez az én véleményem)

Ha másban is gonoszkodik, akkor tényleg rosszindulatú, pl: nálunk a papát is megalázta, rabszolgáztatta, nagyon gonosz dolgokat mondott neki, most hogy már egyedül van és a lányuknál él, most őket piszkálja, direkt bekakil, pisil, ilyesmi, nem fürdik direkt, szidja őket és szidta az egyetlen dédunokáját is, aki az én lányom, pedig csak egyszer látta, meg hát ugye mit lehet egy fél évesen szidni?! Az ilyeneknek meg kell mondani.

Aki csak bizonygatni akarja magának is és másoknak is, hogy az unokája mennyire szereti, az ilyeneket mond, hogy: " Mennyire szeret velem lenni, észre sem veszi, hogy hol az anyja, vagy milyen jól elvan az anyja nélkül", ilyet nem mond a régi szokások miatt, hogy "tojik az anyja fejére, vagy hogy nem szereti az anyját"!Ha azt akarja kifejezni, hogy őt jobban szereti, vagy őt is szereti, akkor finoman közli.

Egyébként ha meg nem rosszindulatú, csak a régi neveltetéséből kifolyólag mond ilyet, akkor ha szólnak érte, bocsánatot kérne, és elmondaná, hogy régen így volt, ez még nem jutott eszedbe Sókristály? Egy normális, jóindulatú ember ha megsért valakit és szólnak érte, akkor veszi a lapot, de ez a dédi csak dobott rá még egy lapáttal!

Az én anyukám annak idején mondott ilyesmit a lányomnak: "Nincs itt anya, á, nem kell neked most anya, ide figyelj mamira!" - ezt mosolyogva, miközben cinkosan rám nézett, és a kislányom is huncutul mosolygott, aztán mami csikizte, és nagyokat kacagott, miközben a szeme sarkából engem sem tévesztett szem elől. Na ez az a "klisé", amiről beszélt az egyik hozzászóló, és ebben az esetben tényleg csak ódivatú kifejezés volt, nem rosszindulat.

Viszont szerintem a szóban forgó dédi, akiről a kérdező ír, nem így viselkedik!! Eleve miért használ "tojik a fejedre" kifejezést egy pici gyerek előtt?? Idős néniktől az ember nem ezt várja szerintem! Az a véleményem a leírtak alapján, hogy a drága mama most már főleg azért csinálja ezt, hogy idegesítsen téged, kérdező! Mivel a szép szó nem használt, és elkerülni sem tudod a nénikét (nekem a vasorrú bába jut eszembe a meséből róla, ne haragudj), marad a viszont válasz ugyanabban a stílusban!! De tényleg, ezen meg szoktak döbbenni, ráadásul tőled nem ezt várja! Amikor betelik a pohár, a visszafojtott düh talán valami ilyesmit hozna ki belőlem a helyedben: "De itt van anya, kicsikém, ne félj a déditől, csak butaságokat beszél, de elnézzük neki, mert már nagyon öreg és szenilis!:))))

Kicsim a dédi butaságait ne is halljad!Á,,ne is foglalkozz a dédivel!Olyanokat beszél,hogy már Ő sem érti!Jaj,kicsim a dédi olyan öreg hogy már nem is tud értelmeseket mondani!Nevess rá had higgye hogy érdekel amit beszél!

Mindezt csak és kizárólag akkor amikor a gyerek a kezében van,és olyan negédes hangon,hogy a szőr fölálljon a hátán a "kedves"dédinek:-))

Nem tudom miért gondolja bárki, hogy "régi szokás" így beszélni...

Sok idős embert ismerek (családban, ismerősök között), soha nem hallottam egyiktől sem ilyen kijelentéseket.

Azon gondolkodom, nem ugyanaz-e a nagymama, mint nálunk :D

De, nagyon bosszantó, és finoman fogalmaztam.

A másik, mikor érte megyünk, és akkor ez a szöveg jön: míg nem voltatok itt, addig jól viselkedett, most meg... Kár volt... Meg célzás, hogy nem nevelem jól... (egyébként egy tök normális, jól nevelt gyerek, még sem a bölcsiben, sem az oviban nem volt rá panasz)

Na ez a "falusi", meg "iskolázott" dolog egy kicsit azért erős volt, már bocsi...

Az emberi butaság, gonoszság és rosszindulat, hidd el, a nagyvárosi sokdiplomások kiváltsága is lehet!

Egy sokdiplomás kisvárosi