Volt olyan valaki akiben felmerült, hogy a 2. gyermekét nem tudja majd úgy szeretni, mint az elsőt?

Szia! Csatlakozom! Jogos kérdés.A nagyfiam 7 éves múlt amikor megszületett a kistesó.Másik apától! Én is izgultam,már a terhesség alatt megfordult bennem,hogy szerintem nem is úgy érzek mint a fiamnál.Amúgy is nehéz terhesség volt,óriási hassal....mondjuk az is igaz,hogy 1 óra alatt megszületett.(Nagy mázlista vagyok).Amikor hazajöttünk csak néztem,alig akartam elhinni,hogy 2 gyerekem van.A fiamnál azonnal dúlt a szerelem,most nem.Ő nagyon jó baba volt,féltem,hogy most nem így lesz.Eltelt egy jó hónap mire éreztem a ragaszkodást,addig csak úgy tettem a dolgom körülötte.de szerintem ezzel semmi baj nincs hiszem felgyúlt a láng,imádom őt is ugyanúgy...sőt ő kislány ,édes ,mosolyog...semmi gondom nincs vele sem.szerintem semmi okod az aggodalomra!

Én pont fordítva éreztem, mint Te. 7 éves volt a lányom, amikor az ikreim megszülettek és én meg attól féltem, hogy majd a piciket fogom jobban szeretni, mint a nagyot (pedig hozzáteszem Őt is imádom!). A picik koraszülöttek voltak és az első hónapokban rengeteg időmet és energiámat rájuk kellett fordítani, ennek következtében a nagyot talán kicsit elhanyagoltam. Bár lehet, hogy nem elhanyagolás volt, mert nem ártott már kicsit szabadabbra engedni (egyke lévén ugye mindig Ő volt a központban). Most hogy a fiúk már nagyobbak (13 hónaposak) a lányomra is több idő jut, amíg Ők eljátszanak ketten, addig mi tanulhatunk, tévézhetünk, beszélgethetünk. Mivel sokáig volt csak egy gyerekem, így idő kellett, hozzá, hogy feldolgozzam, hogy hirtelen három lett, de most már tudom, hogy nem kell a szeretetet megosztani köztük, inkább azt mondanám, hogy amit eddig csak a lányom iránt éreztem, az most megháromszorozódott. Ne aggódj, Nálad is szépen ki fog alakulni az egyensúly és mindkettőt ugyanannyira fogod szeretni csak másként.

Nyugi ugyanúgy fogod szeretni a tesót is, csak másképp! Én a 4 hónaposomat azért szeretem, mert egy puszilgatnivaló, puhusképű kisbaba, a 2.5 évest meg másért, úgy mint egy ügyes, okos nagyfiút.:) Persze a nagyot is ugyanúgy gyöntölöm még mindig.

Igen, mióta teherbe estem, csak erre tudok gondolni. Most vagyok 7 hetes, és van már egy 15 hónapos fiam. Nem tudom egyelőre én sem elképzelni, hogy hogyan lehet még egy gyereket annyira imádni, mint a fiamat. De nyílván lehet.