Más is van igy a gyermekével mint mi?

Babakocsit mindig utálta. Egy ideig szenvedtem vele, de aztán nem erőltettem.

Mióta járni tud, azóta sétál a saját lábán, szerencsére szeret menni, így sétál mellettem és kész.

Ha valami nehezebb dolgot kell elhoznom, akkor biciklivel megyek, ő meg gyerekülésben van. Mondjuk ez kevés alkalom, mert nagybevásárlásra autóval megyünk. Amúgy ha játszótér, séta bármi van, akkor megy a lábán. Ha elfárad megállunk, pihenünk, és ritkán felveszem őt.

szió, mi isígy voltunk, most 20 hós a lányom, és még mindig használjuk a babakocsit.

Arra jutottam, így utólag, hogy mikor elindult, azért nem tűrte a babakocsit, mert mennie kellett, tudod, mivel akkor tanult járni, és csak gyakorolt, gyakorolt, mint az eszelős, míg nem ment jól a járás. Ahogy ez bekövetkezett, abbahagyta a hisztit, és már maga kéri, hogy tegyem be, ha elfáradt. Tényleg igaza van az egyik hozzászólónak, hogy ha érzi rajtad az elhatározást, akkor abba fogja ezt hagyni. Magyarázd el neki, hogy muszáj neki beülni, bevásárolni, nem baj, ha úgy tűnik nem érti, csak érezze a törődést. :-)

Amúgy akármi van, elsőnek mindig a játszóra megyünk, hagyom mászni, majd tök retkes ruhában megyünk a közértbe, de legalább nyugton van...:-DDD

Kitartást! :-)