A legtöbb anyuka miért hazudik a gyerekével/gyerekeivel kapcsolatban a legtöbb fórumon vagy blogon?

Mi van ha nem is hazudnak,hanem csak annyi van,hogy megszépülnek a régi dolgok???

Mondjuk arra én is csak lesek,mikor olyat olvasok,hogy a gyerek 5-6-7 hónaposan kimondta hogy anya!

Ezen valamilyen formában én is gondolkodtam már. Na nem úgy, hogy hazudnak, csak mért nem lehet egyszer nekem is jó alvó, jó evő gyerekem, stb. Aztán rájöttem, hogy nem jobb az övék, csak másképp látják.

PL: egyik anyuka: tök jó babája, éjjel még 3szor eszik, és 5 hós. Na én annyira nem bírom a nem alvást, hogy ezt nem úgy adtam volna elő, hogy tök jó baba... Hanem, hogy még mindig egész éjjel eszünk... :)

Én mindig leírom az igazat. :) Én is az elsőnél pont emiatt éreztem magam szarul, hogy mindenkinek tökéletes babája volt, csak nekem nem.

De középiskolában is volt egy osztálytársam, akit mindig irigyeltem, mert az aktuális pasijával mennyire boldog volt (miközben nekem 2 éve volt barátom), mennyire szerelmes volt. Közben meg nyilván a mi szerelmünk nagyobb volt, 7 évig tartott, míg nála hetente, havonta mentek a pasik.

Na, nem tudom érted/értitek-e, mire akarok kilyukadni... :)

Szerintem csak egyszerűen olyan helyen olvasgattál, ahol ilyen jó gyerekek anyukái írnak.

Nálunk is vannak szép időszakok, meg rosszak is, lehet, hogy te is egy szép időszakról olvastál, pár oldallal arrébb lehet, hogy hisztiről volt szó.

Meg az sem mindegy mennyi idősek a gyerekek.

Az én blogomban bizony találnál nem egy olyan bejegyzést, hogy "elegem van, felkenem a falra, húztam haza magam után a játszótérről, mert menni nem akart, megint nem eszik, megint csapkod, megint 39 fokos láza van mert egyszerre jön 3 foga". Mindemellett olvashatsz benne olyat is, hogy húú szobatiszta lett, húú beszél, húúú puszit ad reggelente és mondja, hogy szeret.

Szerintem sem hazudnak, csak kiemelik a szép dolgokat.

Vagy esetleg kicsit elfogultak :-))) Főleg, ha első gyerekről van szó.

De néha tényleg túlzásokba esnek, és ilyenkor én is "szar anyának" érzem magam.

Nem olvastam el az összes választ, de a 3. nagyon tetszik! Mintha én írtam volna. Nálunk 20 hónap van a 2 gyerek közt, és én is mindenkit igyekszem lebeszélni erről. Egy rémálom volt a első 1 év. De engem is mindig lehurrognak, hogy rosszul szerveztem meg a dolgokat, meg nem tudtam napirendre szoktatni a gyereket, meg hasonlók. Ja, valóban nem tudtam, mivel nem volt rá hajlandó a 2. gyerekem. Meg éjszaka aludni sem volt hajlandó 1,5 éves koráig. Míg az első gyerekem meg 3 hónapos korától alszik éjjel. Tehát nem én rontottam el, ha az elsőnél még tudtam hogy kell csinálni. Egyszerűen azt hiszik, hogy ők a mintaanyák, ha kifogtak egy kellemes természetű kisbabát.

Nekem az a kedvencem, amikor mindenki állítja, hogy 2 éves korra már szobatiszta a gyereke. A környezetemben mondjuk, hogy 3 éves korra lett szobatiszta az összes gyerek. Persze előfordult, hogy a bilibe pisiltek, de nálam onnantól számít szobatisztának egy gyerek, ha már nem adok rá pelenkát. Nem onnantól, ha heti egyszer véletlenül a bilibe pisil.

Az én fiam nem tudott szopni, egyik gyerekem sem ette meg a bébiételt 1 éves korig. A lányom verekszik az oviban, a fiam a dühöngő dackorszakát éli. Én sokszor kiborulok, és üvöltözöm. Szóval nem mondhatnám, hogy idilli? Megnyugtattalak?

A védőnőm most szervez egy előadássorozatot a faluban, ahol egy szociális munkás csaj beszél a családokról. Ő volt az első, aki azt mondta nekem, hogy egy anyának nem kell azért bűntudatot érezni, mert elege van az egészből. És ha esetleg vissza akar menni dolgozni. Nem csak a pénzért, hanem azért, hogy ne érezze már olyan depisnek magát otthon. Még a védőnőm sem hajlandó elismerni, hogy az édesanya is ember, ő is lehet fáradt, ideges, és neki is vannak igényei.

4es vagyok. Hát a válaszok alapján újra kellett olvasnom a kérdést, nem-e félreértettem valamit, mert többek szerint a kérdező irígy... Nos, arra jutottam, nem, nem értettem félre semmit.

Az alábbiak szerint mindenki döntse el, lehet-e irigykedni - illetőleg nagyképűsködök-e (a pozitív dolgokánál), vagy lehet-e sajnálni a nem szupergyerekem a kevésbé jó dolgoknál...

Jók:

- konkrétan születése után 1 héttel kitartotta magát (nem csoda, több baba is csinálja, nem ezzel kiáltoztam tele az utcát)

- nem cumizott sose

- előke nélkül eszik -még én kanalazok neki

- 10 hónapos kora óta jár egyedül...stb...stb

Ettől még nem csodagyerek, nem mondom el boldog-boldogtalannak.

És a kevésbé jók:

- 13hónapos, és egy kezemen meg tudom számolni az átaludt éjszakák számát

- nem tudtam szoptatni

- nem alszik el egyedül, csak az ölemben

- nem akar önállóan enni próbálkozni, de inni sem

- nem formabedobózik...stb..stb

Szóval akkor most az egyik fele szupergyerek, a másik meg, jajjj, szegény,még nem csinálja

Gyerekek, mások. Ezt sokan nem így fogják fel, és hasonlítgatják egymáséhoz, kié miben jobb, és lám-lám, nagy túlzásokba esnek. Ezért írtam előbb, hogy valaki valamiben egyszerűen a "legjobb" akar lenni.

Csak azt nem értem miért kell rögtön lepontozni, ha nem egyezik a véleményünk...

De bezzeg megindokolni egyik sem tudja. De legyen ez a legnagyobb örömötök az életben, a válaszokat olvasván elég sok megkeseredett ember írogat itt.

Szinte minden előző kommentben van igazság.

Még az jutott eszembe, h lehet, h azért olvasol mindenfelé szuperanyukról és csodagyerekekről, mert leginkább azoknak az anyukáknak van idejük blogot vezetni vagy fórumokra írni, akiknek nyugis babáik és ezáltal nyugis napjaik vannak. Aki teljesen lestrapálódik lehet, h estére már csak néz ki a fejéből és nem ad tanácsokat a gyakorikérdéseken. :)

Egyébként nekem 10 hónapos a kislányom és nagyon hullámzóan élem meg az anyaságot. A "jó baba?" kérdéseket továbbra sem értem, mert azt gondolom, h egy baba rossz nem tud lenni, max. nyűgös, hasfájós, nehezen fogzó stb.

De tény, h vannak napok, amik próbára teszik az ember idegeit. Sőt! Annak ellenére, h imádom őt, és elolvadok egy mosolyától, esténként 7-8 körül már alig várom, h elaludjon, és legyen egy kis időm magamra. Olykor már az is öröm, ha ilyenkor házimunkát végzek, de úgy, h nem csimpaszkodik senki a nadrágomba :)

Ja, és nem szobatiszta, egy szót sem tud még kimondani és nem is tud járni, keveset alszik és a fogzást is nagyon rosszul viseli. (De azért nekem ő legcsodálatosabb és legokosabb a világon :)))