Van itt olyan anyuka akinek tornáztatnia kellett a babáját?
Nem tudom, nekem sem sírt. Volt, hogy nyűgös volt, nem akarta, de el tudtam terelni a figyelmét, énekeltem, arcokat vágtam, a körköröst mi is csináltuk, akkor a kör végén megpuszilgattam a talpát.
Én mondjuk sokáig nem csináltam, csak amíg megmaradt, inkább nem napi háromszor, hanem négy-ötször, de kevesebbet.
Nekem is kellett tornáztatni, de nem sokáig. Nem fájt neki, nem sírt, csak akkor, ha nyűgös, fáradt volt.
De szerintem nálatok sem azért sír, mert annyira rossz neki, hanem mert te "bemagyarázod" neki hogy ez mennyire rossz és fájdalmas. És feszült vagy, ami ráragad a babára. Csináld játékosan a dolgot: énekelj neki közben, cirógasd, puszilgasd, grimaszolj, beszélj, csikizd stb. Legyen vidám dolog, és akkor ő is jobban viseli. "Ma már vele sírtam én is." - ezt pl. ne csináld semmiképp! A kicsi látja, érzi rajtad, hogy szomorú, feszült vagy, és ettől ő is az lesz. Úgyhogy csak vidáman!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!