Gyes ideje alatt vissza lehet menni dolgozni?

Idéntől változtak a szabályai:

Mint az ismeretes az idei évtől

megváltoznak GYES melletti

munkavégzés szabályai. A családok

támogatásáról szóló 1998. évi

LXXXIV. törvény (továbbiakban:

Cst.) legutóbbi módosítása a gyermekgondozási

segélyre jogosultak kereső tevékenységét

korlátozza, ez a Magyar Közlöny 200/2010 (XII.

30.) számában olvasható. ...

Mi a változás lényege?

Az új szabályok a GYES melletti munkavégzés

szabályait szigorítják, vagyis azt a szabályt,

mely kimondta, hogy a gyermekgondozási

segély folyósítása mellett, a szülő a gyermek

egyéves kora után gyakorlatilag időkorlátozás

nélkül vállalhat munkát megszünteti és

kimondja, hogy a szülő gyermeke egyéves kora

után heti harminc órát meg nem haladó

időtartamban folytathat munkát, a munkáltató

által meghatározott munkavégzési helyen.

Mi a helyzet a meglévő jogviszonyokkal,

van-e átmeneti idő?

A 2010. december 31-én kereső tevékenységet

folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő

személy a gyermekgondozási segély folyósítása

mellett kereső tevékenységet a 2010.

december 31-én hatályos rendelkezéseknek

megfelelően 2011. március 31-éig folytathat.

2011. március 31. után a szülő gyermeke

egyéves kora után heti harminc órát meg nem

haladó időtartamban folytathat munkát, a

munkáltató által meghatározott munkavégzési

helyen.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállaló

otthonában továbbra is időkorlátozás nélkül

végezhet munkát.

Csak a részmunkaidős foglalkoztatás jöhet

szóba?

Lehetséges megoldás lehet a részmunkaidőben

történő foglalkoztatás. A korábban teljes

munkaidőben dolgozó szülők ahhoz, hogy

2011. március 31. után is jogosultak

maradjanak a gyermekgondozási segélyre,

munkaszerződésük módosításával kérhetik

munkáltatójuktól, hogy foglalkoztatásuk

részmunkaidőben - heti harminc órát (vagyis

napi hat órát) meg nem haladó időtartamban -

történjen.

Fontos megjegyeznünk, hogy a

munkaszerződés módosítására a munkáltató és

munkavállaló közös megegyezése alapján

írásban kerülhet sor, tehát a munkáltató nem

kötelezhető teljes munkaidőben foglalkoztatott

munkavállalója által, hogy szerződését

részmunkaidejű szerződéssé módosítsa.

Mi a helyzet a távmunkával?

További megoldás lehet a távmunkavégzés

intézménye, amelynek feltételeit,

rendelkezéseit, a Munka Törvénykönyve külön

fejezetben szabályozza. Ez a megoldás

lehetőséget ad arra, hogy a gyermekét nevelő

szülő, nagyszülő továbbra is napi 8 órában

dolgozzon.

A távmunkavégzés egyik feltétele azonban,

hogy a munkavállaló a munkáltató székhelyétől,

telephelyétől elkülönült helyen, legtöbbször

otthon végezze munkáját. Másik kritérium,

hogy a munkavállaló által ellátandó feladat

olyan legyen, ami a munkáltató tevékenységi

körébe tartozik. Harmadrészt említhetjük, hogy

a munkavállaló informatikai eszközzel végezze

munkáját, annak eredményét szintén

informatikai úton küldje meg munkaadója

részére.

A távmunkavégzés mind a munkavállaló, mind

a munkáltató szempontjából előnyös lehet, ha a

munkavállaló sikeresen, nagy önfegyelem

mellett képes kezelni otthona által nyújtott

nagyfokú szabadságot. A csökkenő stressz, az

"otthonos" ergonómiai feltételek, a napi

munkábajárás idejének és költségeinek

megtakarítása jó megoldási alternatíva lehet a

megváltozott jogszabályi környezetben a

gyermekgondozási segélyre jogosult szülők

számára.

A bedolgozói jogviszonyt kevesen fogják

választani

A bedolgozói jogviszony szabályait a 24/1994.

(II. 25.) Korm. rendelet, és

háttérjogszabályként természetesen a Munka

Törvénykönyve rendezi.

A bedolgozói jogviszony esetében a

munkavégzés helye - a szociális

foglalkoztatóknál történő bedolgozó jogviszonyt

kivéve - a bedolgozó személyi igazolványba

bejegyzett lakóhelye, vagy más, általa, a

munkavégzés céljára biztosított helyiség. Erre

való tekintettel a Cst. 21.§ (1) bekezdésének b)

pontjában foglalt "munkavégzés otthonában

történik" kitételnek a bedolgozó jogviszony

egyes formái is megfelelőek lehetnek.

Mi helyzet akkor, ha a foglalkoztató nem

járul hozzá a részmunkaidős

foglalkoztatáshoz?

A Mt. 84/A.§ (1) bekezdése kimondja, ha a

munkavállaló a teljes vagy részmunkaidős

foglalkoztatás kapcsán kezdeményezi a

munkaszerződés módosítását, a munkáltat

mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére,

így különösen a munkaszervezés

körülményeire, a gazdaságos működés és a

munkakör betöltésének feltételeire tekintettel -

dönt a módosításra vonatkozó ajánlat

elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről

tizenöt napon belül írásban köteles a

munkavállalót tájékoztatni.

Hú de szépek ezek a paragrafusok. :o)

Csak nekem nincs idegzetem végigolvasni őket.

Heti 30 órában dolgozhatsz maximum (persze a rendes bejelentett munkára értve). És akkor igen, jár a fizetés meg a GYES egyszerre.

"heti harminc órát meg nem

haladó időtartamban folytathat munkát"

Megtaláltam a paragrafusban is!! :o)

igaz, ez csak július 1-jétől lesz hatályos, az új Munka Törvénykönyvében

Az új Törvény 61.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig (fizetés nélküli szabadság megszűnését követően) KÖTELES a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani a munkaszerződést. Ezen új rendelkezés megszünteti az eddigi megengedő rendszert, melyben a versenyszférában a munkáltató megfelelő érvekkel visszautasíthatta a részmunkaidős foglalkoztatását a kismamának (a közszférában már korábban kötelezővé tették).

Ami viszont új, hogy csak a 4 órás foglalkoztatás válik kötelezővé, nem az egyéb jogszabályban rendezett maximum heti 30 órás időtartam, mely egyben jelentheti, hogy a kismama az „extra” 2 óráért további harcot folytathat. (a 30 óra az, amellett még a GYES is jár)

forrás: [link]