Annak a babának, aki néhány hónaposan gyakran csak cicin alszik el, később is sok gondja lesz az alvással?

Nem merem 100%-ig kijelenteni, hogy a későbbi alvás-gond és a cicin alvás között van-e ok-okozati összefüggés. Meg, úgy egyébként mit nevezünk alvás gondnak?

1. gyerek:

Csak cicin alvás, most 3,5 éves, néha igényli, hogy mellébújjak, de megérti, ha a tesójához bújok. Ő az, aki éjszaka hozza a párnáját és bemászik mellénk, ha éppen beteg/nyűgös/felébredt/akármi.

2. gyerek:

Szintén csak cicin aludt el. 2 éves, néha igényli, hogy este bújjak mellé. Soha nem jön át hozzánk éjszaka.

Havonta-háromhetente szoktak a mamáékhoz (mikor melyikhez) hétvégére menni, az egyik mamánál igénylik, hogy a mamával aludjanak, a másiknál egyedül, ill. egymással alszanak. Szóval nem a személyemhez ragaszkodnak, egyszerűen nem szeretnek egyedül aludni. Én ezt nem tartottam soha gondnak. Én sem szeretek egyedül aludni, ha a férjem éjszakás, akkor vagy addig fent vagyok, míg már be nem dőlök az ágyamba, vagy odaveszem magam mellé a lányokat :)

Egyéves koráig cicin aludt el, aztán magától leszokott róla. Most már lassan 2, nem alszik el egyedül, fogni kell a kezét, viszont általában végigalussza az éjszakát.

Hogy ez gond-e vagy sem, nem tudom. Engem nem aggasztana különösebben, ha nem lenne itt két hónap múlva a kistesó, de erőszakosan nem fogom megtanítani egyedül elaludni, úgyhogy majdcsak lesz valahogy.