Akinél kisfiú után kislány jött, hogy fogadta a nagyobbik a hugit? Mennyi idős volt mikor tesója született? Volt féltékenység?

23 hónap van köztük, a kislányom 6 hetes. Hogy fogadta? Nem mondanám, hogy kifejezetten féltékeny, inkább úgy fogalmaznék, hogy nem tudta teljes mértékben kezelni a helyzetet. Vagyis vannak/voltak olyan megnyilvánulási formái, amik erre engedtek utalni: az első napokban pl. egyáltalán nem tudott tőle aludni, mert a pici vagy sírt, vagy azért, mert kihoztam a szobából, hogy a fiam tudjon elaludni és a fiú csak annyit értett/látott az egészből, hogy a hugi kijön velem, őt pedig otthagyom. Azt nem értette, hogy az ő pihenése érdekében hozom ki. Az addig napközben 3 órát alvó fiam hosszú napokig csak 1-1,5 órát tudott nagy nehezen aludni, hamarabb felébredt, mint a kislány, sőt, olyan is volt, hogy le sem akart feküdni délben. Addig eljátszott egyedül, az első 3-4 hétben szülés után hozzá is le kellett ülni a földre játszani, néha ölelgetni kellett este lefekvés előtt, mint a hugit, pedig addig szó nélkül elaludt egyedül. Féltékenységi jelenetet csak egyet láttam, mikor a fiam rég nem használt babatornáztatójába tettem a kislányt. Nem örjöngött vagy hisztizett, csak nekiment a huginak és tépte-cibálta ki onnan.

Amúgy sokat segít fürösztéskor, már profin kapcsolja ki a ruháját:)

Az utóbbi napokban sokat javult a helyzet, kezd a fiam ismét visszarázódni a régi kerékvágásba, ma is majdnem 3 órát aludt, és már nem ébred meg a kislány minden nyikkanására.

Hogy a neme miatt-e vagy a korkülönbség (22 hó) miatt volt/van féltékenység nem tudom, de van.

Az első három négy hónap nem volt semmi gáz, amikor délelőtt-délután a kicsi aludt, mentünk a játszóra, ő babakocsiban így a nagyra figyeltem csak. Otthoni játszásnál is amíg csak egy helyben volt, nem volt gond. Majd mikor kezdődött a kúszás, mászás, járás na azóta ugye a kicsire figyelni kell (mármint a nagynak mondjuk, hogy figyeljen rá, mert ő kicsi) elszedi a játékokat, mindent megrág, nyálaz, szétszed, na azóta vannak gondok. Most kezdem észrevenni, hogy egyre jobban el vannak, kezdik megérteni egymást, együtt játszani. 16 hós a kicsi, 3 éves a nagy. Kb. fél éves kortól mostanáig húzós volt. Plána mikor a kicsi járni kezdett, és a nagy nekifutásból nekiszaladt, a kicsi pofára... Nem egyszerű, de alakul.

A kicsi lány imád autózni, hisz csak ezt látja a nagytól, így vannak viták a kocsikon is, hiába van kb 100 db mindenféle. Ha a kicsi elkezd vmivel játszani az tuti kell a nagymak és elszedi tőle. Most a mesén megy a vita. A kicsi megtanulta mondani hogy "csákington" ami eddig a nagy kedvence volt. Persze mostmár a nagy mást akar, hogy a kicsivel legyen min balhézni.

szia

26 hónapos volt a fiam, amikor megszületett a kishuga. Amíg nem kezdett el kúszni, mászni, addig nem volt baj, utána, jött, hogy az "enyém, enyém", védte a saját játékait, féltékeny volt.

Most, hogy 11 hónapos a huga, és már járkál, így már együtt játszanak, márcsak néha van vita a játékok miatt.

Rengetegszer szórakoztatja a kishugát, aki kacag rajta egyfolytában. Ugárál, riszál, lufit dobál, ezen nevet, imádja.

Fiam nem jár oviba, így egész nap együtt vagyunk, nem vigyáz rá más, nem érzi a hiányomat. Sokat, nagyon sokat foglalkozom vele. Pl. a délelőtti altatásnál is, mi ketten játszunk, míg hugi alszik. Bevonom, hogy segítsen ebben, abban, vigyázzon a hugára, míg pisilek, hozzon törlőkendőt a huginak, ilyenek....

Most úgy érzem, hogy jellemzően nincs nagy féltékenység.

A játszótéren már más a helyzet. Senki nem lökheti a hugát, megtámadja, aki a huga közelébe megy és mondja, hogy ő az én Nórikám:))))

Pedig a fiam nem könnyű természet, akaratos, önfejű és rendkívül nagy mozgású. Lányom egy tündér, nagyon jó kislány, alkalmazkodó, csendes. Remélem így marad.

Szóval én nagyon jól elvagyok velük:)

Szeretnék egy példát hozni.

Tesóméknál A kisfiú született előbb és 3 év múlva a kislány.Elég nehezen/fiúsan kezelte a dolgokat.Nehéz volt vele.Azóta eltelt már 2 év de még mindig el akarja cserélni!

Nálunk kislány született előbb és 2 év múlva a kisfiú.Sokkal jobban kezelte, szerintem mert a aksilány volt a nagyobb és már benne vannak az anyai ösztönök.

na, én az utolsónak pont ellenkezőjét írnám, saját tapasztalat, meg ismerős kőrben.ha akisfiú az idősebb, megy a féltés, vigyázás, me,nagyon féltékenyek.

a lányok viszont, ha hozzájuk érkezik a kistesó,nagyon féltékenyek, kifordúlnak szinte magukból.mi ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy a lányokban már ilyen kicsin is benn van az irígység, a csak én.hisz valjuk be,mi nők sokkal féltékenyebb típusok vagyunk :)

Nálunk 2,5 év van a gyerekek között, a kislány most 9 hónapos.

A fiam imádja a hugit, egyfolytában ölelgeti, mászik előtte/utána/mellette, beszél és énekel neki, simogatja, puszilgatja. De iszonyat nehéz lett vele, szinte kezelhetetlen. Nem fogad szót, hisztizik minden apróságon, nem akar enni, nem mozdul mellőlem. Nála így nyilvánul meg a féltékenység. De inkább ez, mint hogy a kicsit bántsa.