Mi a véleményetek arról, hogy az anyósom nézni akar szoptatás közben?

No én is tegnap előtt cirkuszoltam a parommal, ha nem mondja meg az anyosnak, h. huzza meg magat, en mondom meg, de abbol haboru lesz. Ugyanis feljott utanunk, igaz csak kicsit, a parom mondta, ne menjen, de nem hallgatott ra.

Igaz, sokáig nem volt, de lehet, érezte a szúrós tekintetemet és elhúzott.

Szerintem semmiképp sem kultúrlényhez illő viselkedés.

Nálunk is ez volt,nem mertem szólni neki. Mindig kérdezte, na eszik még? Én szerintem elég lesz már. Nem alszik?

Legszívesebben elküldtem volna a pi....ba, de nem tettem, csak azért mert az ANYÓSOM Pfujjj.

Ez a fejés kicsit dúrva, na ott köpni-nyelni nem tudtam volna :)

Mikor anyósékkal laktunk, még akkor is bejött ha meztelen voltam, állította, hogy őt nem zavarja, de kérem, engem IGEN!!!!

Mielőtt megszületett a kisfiam elköltöztünk ... :)

Ha náluk voltunk mindig utánam jött ha szopiztattam, a végén úgy intéztem, hogy pont ne legyen szopi idő. Itthon meg magunkra csuktam a kisszobaajtót, jelezvén, neki nincs ott semmi keresnivalója.

Szia!

Én a közvetlen család előtt nemtől függetlenül, a távolabbi lány rokonok és lány barátok előtt simán megszoptattam a babám. Akit zavart a látvány (volt ilyen), az kiment a szobából. Én ebből nem csináltam problémát. Nem vadidegenek, hanem a szeretteim.

Az viszont halálosan zavart, amikor a férjem nagymamája közvetlenül mellénk ült és magyarázott (jó hangosan, mert kicsit süket), meg közben simogatta a gyereket. Próbáltam úgy intézni, hogy távol kerüljünk tőle olyankor, de elég akaratos volt. Szóltam a férjemnek, hogy foglalja le olyankor a nagyanyját, vagy szóltam az anyósomnak, hogy rendezgesse az anyósát.

De ezt én akartam, erre senki nem kényszerített rá. Valószínűleg, ha valaki előtt nem akartam volna megszoptatni a babám, akkor akárhogyan kéri (kéri! és nem akarja) akkor sem. Ez egy bensőséges dolog, nem osztod meg akárkivel.

Amennyiben nem arról van szó, hogy szopizási nehézségeitek vannak, s csak segíteni akar, akkor biztos én is megkérném, hogy legyen kedves magunkra hagyni. Még jobb ötlet, amit előttem írtak, hogy a párodat megkérni, foglalja le addig az anyukáját.

Őszintén szólva, én örültem volna, ha valaki (anyum, nővérem, esetleg anyósom) kicsit erőszakosabban próbál ezen a téren segíteni. Én megijedtem, hogy szopizás közben csak ordít a fiam, s végül oda jutottunk, hogy már 5 hónapja fejem neki a tejet, s tápszert is kénytelen vagyok neki pótlásként adni. Ki tudja, talán akkor másképp alakul...