Kinél vált be, kinél nem az oltáskivezetés?

Különösen:

Általánosan tapasztalható, hogy a védőoltásokkal kapcsolatos közhangulat jellegzetes változásokon megy át. Aktuális, konkrét járványveszély esetén az adott betegséggel szembeni oltások iránti igény hirtelen megnő, majd a veszély multával fokozatosan csökken. Jellemző példa volt erre a hazai két nagy poliojárvány (1957, 1959). Amikor is nem volt ritka az oltóanyagok minden áron, akár illegális módon való beszerzése sem. Később viszont a szülők nem ritkán zaklatásnak tekintették a Sabin oltásokat. A járványmentes viszonyok azonban nem csupán az oltásokkal kapcsolatos érdektelenséghez, hanem gyakran az oltásokkal, az oltási renddel szembeni ellenállás kialakulásához is vezetnek. A leggyakrabban hangoztatott oltásellenes nézet: „miért kell oltani, hiszen a fertőző járványos betegségek eltűntek”. Az érvelés alapvető hibája természetesen az, hogy ezt a kedvező epidemiológiai helyzetet éppen az oltásokkal sikerült elérni és az oltásokkal lehet fenntartani. Számos példa mutatja, hogy a kórokozók változatlanul közöttünk élnek, és a védettség csökkenésével azonnal tömeges megbetegedést, járványt okoznak.

Magam több mint ötven évet töltöttem a járványos gyermekbetegségeket gyógyító Szent László kórházban. Pályám kezdetén, az 1950-es években még jelen voltak a korábban is nagy járványokban zajló kórképek (morbilli, pertussis, hepatitis epidemica, enterális infekciók, skarlát, polio), míg mások (diftéria, hastífusz, tetanusz, kiütéses tífusz) már egyre ritkábban fordultak elő. A járványügyi viszonyok későbbi fokozatos javulásában a közegészségügy kedvező hatásai mellett kitüntetett szerepet játszottak a védőoltások is.

Milyen védőoltások kerültek bevezetésre? Drámai sikert hoztak a gyermekbénulás elleni vakcinák (Salk, Sabin), a kanyaró, rubeola mumpsz kombináció, a H. influenzae fertőzés elleni oltóanyag, a meningococcus, az influenza, és a pneumococcus vakcinák bevezetése. Az újonnan kifejlesztett készítmények mellett tökéletesítették a korábbi DPT oltóanyagot. A himlő sikeres eradikálásával lehetővé vált a variola oltás megszüntetése.

Az újabb oltások bevezetésével eltűnt a diftéria, a pertusszisz, a polio, a kanyaró, alig fordul elő rubeola, mumpsz.

Mi történne a gyermekkori oltások elhagyása esetén?

Morbilli

Az oltásellenes mozgalom első számú támadáspontja a kanyaróoltás. Fő érvek: 1./ a kanyaró ártalmatlan gyermekbetegség; 2./ a kanyaró átvészelés az immunológiai érés feltétele; 3./ az oltás több betegség létrehozásáért felelős.

Ad 1. Ez a téves hiedelem azon időkből származhat, amikor más egyéb pusztító gyermekkori infekciókhoz képest (diftéria, skarlát, meningitis, dizenteria) a morbilli halálozása viszonylag alacsonyabbnak tűnt. Ebben a statisztikában azonban az is szerepet játszott, hogy vezető haláloknak, többnyire a szövődményt (általában pneumonia), adták meg. Ez a gyakorlat rendszeresen elfedte a kanyaró elsődleges szerepét. Ez utóbbit saját, László kórházi vizsgálataim is igazolták (4). A XX. sz. első feléből származó adatok döbbenetesek: ”Az első számú közellenség a kanyaró volt. Az otthon ápoltak halálozása 1, 5-7%, ez a szám a fertőző kórházakban, és egyéb gyermek intézményekben akár 50% fölé is emelkedett” (3). Napjainkban viszont a gyermekorvosok része nem is látott kanyarót, a fertőző kórházakban is csupán egy - egy külföldről behurcolt eset fordul elő. A fejlődő országokban azonban a betegség súlya változatlanul nagy, a három „gyilkos M” (meningitis, measles, malaria) egyike.

Ad 2. Az a feltételezés, hogy a morbilli átvészelés az immunológiai érés feltétele lenne spekulatív, sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem megalapozott hipotézis.

Ad 3. Az oltás és a kapcsolatba hozott kórképek közötti ok – okozati összefüggést az alapos vizsgálatok rendre kizárták (autizmus, SSPE, gyulladásos bélbetegségek stb.),

Rubeola

A betegség magzatkárosító hatására az 1940-es években derült fény. A congenitalis rubeola syndroma (CRS) jelentős mértékű előfordulásával folyamatos félelemként volt jelen a reprodukciós korú házaspárokban. 1962-63-ban, az USA-ban zajlott rubeolajárvány során, terhesség alatti rubeola következtében 20 000 károsodott, süket, vak, szívbeteg gyermek született, és 11 250 vetélés történt. Fiatal orvos koromban elterjedt gyakorlat volt un. „rubeola partik” rendezése, a rubeolás beteggel összehozták az ismerős kislányokat, hogy kapják el a betegséget és szerezzenek védettséget. Ez volt a prevenció egyetlen lehetősége. A modern oltóanyag alkalmazásával a CRS előfordulása minimálisra csökkent. Az oltás elhagyása a korábbi veszélyhelyzet visszatéréséhez vezetne.

Poliomyelitis

A betegség régtől fogva ismert, a XIX. és a XX. században különösen nagy járványokban lépett fel. Hazánkban a két utolsó járványban (1957, 1959) 4000 felett volt a megbetegedettek száma. A védőoltások bevezetésével drámai csökkenés következett. Az 1970-es évek óta nem volt „vad vírus” okozta megbetegedés, és 1994 óta nem fordult elő oltási poliomyelitis sem.

A betegség egész világra tervezett eradikációja nagy területeken sikerrel járt. Egyes népcsoportokban azonban, -- ahol a védőoltást rendszerint vallási okokból elutasították -, kisebb – nagyobb járványok léptek fel már korábban is (Hollandia 1970, 1991).

A poliomyelitis ez utóbbi, az oltások elmaradása miatti újabb gyors térhódítása intő példa arra, milyen következményekkel jár az oltások elhagyása, a védettség hanyatlása.

Diftéria

Ez a rettegett, járványos kórkép szinte minden család emlékei között szerepel. Tömeges előfordulása a XX. sz. közepére ugyan megszűnt, de az egyedi esetek továbbra is nagy gondot okoztak a fiatalabb, kevésbé tapasztalt ügyeletes orvosoknak, akiknek a gyógysavó beadásáról a klinikai kép alapján azonnal kellett dönteni. Számomra sok diftériás haláleset között különösen emlékezetes annak a kisfiúnak a tragikus vége, akit orvos édesapja azért nem engedett beoltani, hogy elkerüljék az ezzel járó kis fájdalmat és a néhány fokos hőemelkedést.

A diftéria hazánkban évek óta nem fordul elő, és ez kizárólag a következetesen magas arányú átoltottság eredménye. Ez utóbbit jól igazolják a szovjet utódállamok eseményei, ahol a politikai változások zűrzavarában kitört járvány 150 000 megbetegedéssel járt, a halottak száma 5000 volt. Hazánkban a lakosság magas arányú átoltottsága ugyan hatásos védelmet biztosít, de a vakcinációs védettség fokozatos, korspecifikus hanyatlása miatt mind inkább felmerül a felnőttek 10 évenként adandó emlékeztető oltásának szüksége.

Pertussis

A csecsemő- és kisdedkor súlyos, ragályos betegsége, a fiatal csecsemők között jelentős halálozással. A védőoltást a kórkép súlyossága miatt az elsők között vezették be, ennek eredményeként mind ritkábbá vált. Amikor azonban a vakcina egyes valódi vagy vélt mellékhatásai miatt az oltásokat elhagyták, hatalmas járványok törtek ki, így Angliában, Japánban és egyes északi államokban. Hazánkban az 1956-os forradalom után, az oltások elmaradása miatt 1957-ben alakult ki nagyobb számú megbetegedés. Ekkor tanultuk meg a betegágy mellett, hogy valójában milyen súlyos ez a kórkép.

Az utóbbi 1-2 évtizedben, a betegség néhány fejlett államban a serdülők és a fiatal felnőttek között is gyakoribbá vált. Ennek oka nem ismert, valószínűleg a vakcinációs védettség hanyatlására vezethető vissza. A modern, acellularis vakcinák bevezetése és emlékeztető oltások alkalmazása kedvező hatást mutat.

Alapos felmérések azt mutatják, hogy az oltásokat rendszeresen, magas arányban végző országokkal szemben, a vakcinációt ellenző államokban a morbiditás 10 – 100-szor magasabb (1). Ez utóbi járványhullám hazánkat nem érintette.

Haemophilus influenzae b fertőzések

A H. influenzae b okozta, igen súlyos betegségek (meningitis purulenta, epiglottitis stb.) a XX. sz. második felétől kezdtek megszaporodni világszerte. A modern, hatásos oltóanyagok kifejlesztése és bevezetése a betegszám gyors csökkenéséhez vezetett, az oltást végző államokban, így hazánkban is a kórképek gyakorlatilag eltűntek. A fejlődő területeken változatlanul jelen vannak és pusztítanak, Az oltások elhagyása minden bizonnyal a járványos helyzet visszatérésével járna.

Hepatitis B

A fertőzöttek számát Földünkön 2 milliárdra, az élethosszan fertőzöttek számát 340 millióra becsülik. A gyermekkoruktól krónikusan fertőzöttek mintegy 25%-a-később, felnőttként májbetegségben szenved és emiatt hal meg (cirrhosis, májcarcinoma). A fertőzés ártalmatlan és igen hatékony vakcina segítségével megelőzhető. A betegség gyakorisága az oltás hatására hazánkban is jelentősen csökkent.

Tetanusz

A tetanusz „megbocsájthatatlan betegség”. A súlyos, magas halálozással járó kórkép nagy hatékonyságú, nem reaktogén vakcinával biztosan megelőzhető. Az oltások ellenzői sem támadják, legfeljebb korai alkalmazását kifogásolják. Nem áll meg azonban az az érvük sem, hogy a csecsemőkorban egyáltalán nincs tetanuszveszély, másrészt a „totyogó” kisdedeknek már megbízható védettséggel kell rendelkezni. Emellett számos szervezési, technikai körülmény szól az oltás jelen gyakorlata mellett.

A betegség legsúlyosabb változata az újszülöttkori, és az anyai tetanusz. Ezek hazánkban ugyan több évtizede nem fordulnak elő, a fejlődő országokban azonban ma is igen gyakoriak. Az UNICEF adatai szerint a Földön bekövetkező csecsemőhalálozás 14 %-át a tetanus neonatorum okozza. Előfordulását a terhes nők szervezett, aktív immunizálásával lehet csökkenteni.

Összefoglalásul joggal merül fel a kérdés, miért kellene mondvacsinált, nem reális okokra hivatkozva, ötletszerűen elhagyni vagy megváltoztatni azokat az oltásokat, amelyekkel a fejlett országokban, így hazánkban is, kiváló járványügyi helyzet és egyéni védettség biztosítható. A megalapozatlan, meggondolatlan változtatások súlyos, nehezen korrigálható veszélyhelyzet kialakulásához vezethetnek.

Örülök, ha valamennyit segíthettem. Megértem az ellenérzéseket, és a káoszt is, és remélem majd egyszer teljesen tiszta tud lenni a kép. (Ha ez lehetséges...) Addig is: jó egészséget Neked is meg a gyerekednek is! :)

/És ha téged megnyugtat, akkor már volt értelme a homeós bogyónak!/

Én alkalmaztam ilyet a gyermekemen, azt nem tudom, hogy hatásos volt e vagy sem, de nekem mindenesetre megnyugtatott, hogy adtam neki.

Most lesz egy éves, eddig 2 oltás van benne, majd most fogja kapni a 3-at, MMR-t majd csak ha sokára, remélem addigra elkapja a mumpszot, így csak kanyaró ellen oltanék.

Amúgy meg be lehet vizsgáltatni a gyereket, hogy kivezette e a szervezetéből a káros vivőanyagokat a homeos bogyó, én nem tettem szóval nem tudom ezt hol lehet sajnos.

Magyarországon sajnos még nem, de külföldön igen. Mivel van külön csak kanyaróra való védőoltás. Viszont mumpszra és rubeólára nincs.

Ezért is remélem, hogy elkapja a mumpszot még 10 éves kora előtt, és akkor már csak kanyarót kell oltani. De ez még messze van, lehet addigra már lesz külön mindenből. Bár mumpszot tényleg csak akkor adatnám be ha már tini kor előtt vagyunk és még nem esett át a betegségen, persze fiúról van szó. Lánynak csak kanyarót adatnék, neki még rubeolát sem.

Oh, dehogynem lehet megúszni. Sok ismerősöm nem is oltat, csak pecsét a kiskönyvbe és kész.

Csak ehez olyan doki kell aki ezt vállalja.

Hál istennek én mivel külföldön élek, nekem legálisan van az oltáseltolás, nem oltás, vagy éppen a beadatás.

De ami otthon megy, az sajnos vicc. Mindneki azt hangoztatja, hogy mekkora jó Mo oltás helyzete, és irígylik külföldön stb... Kérdem én, akkor miért nem vezetik ott is ezt be?

Amúgy tényleg jó hogy Magyar o-on ennyi oltás van, mert így azok a gyerekek is védettek akik amúgy nem is kaptak vakcinát.

Amúgy én sem vagyok túlzottan oltás ellenes, inkább elhúzom az oltásokat. Rossz belegondolni, hogy egy kisgyermek 12 hónapos kora előtt, mi mindent lehet belefecskendezni (BCG, DTPa+Hib 3x, Prevenar, Meningococcus 2x, Rota 2x) Aztán jön az MMR, megint egy DTPa, bárányhimlő. Szerintem ez borzalom, másfél 2 év alatt.

Nyuagton ahol nincs kötelező, itt is oltanak, csak a szülő és az orvos közösen mérlegelve, állítják össze a gyermek oltásnaptárát, sokkal de sokkal jobban szerintem.

De ez csak az én véleményem, és örülök, hogy nem otthon élek.