A születése pillanatában (amikor kibújt) derült ki, hogy valamilyen testi fogyatékossága van a babádnak, hogyan reagáltál?

Ez teoretikus kérdés ?

Csak mert a legalább 4 kötelező uh vizsgálat mellett ennek nagyon kicsi az esélye sztem. Legalábbis Magyarországon ma. Ráadásul a terhesgondozás kötelező jellegű, vagyis nagyon ajánlott, ha nem akarsz elesni mindenféle támogatásoktól.

De ha már eljátszunk a gondolattal, azért nem mindegy, hogy pl több vagy kevesebb ujja van, vagy egy kis "elefántember".

Apróbb hibák nem zavarnának, de ha már a torzszülött kategória lenne, akkor nagyon kétségbeesnék :(.

Nekem volt egy osztálytársnőm, akinek több fogyatékossága is volt. Egyik lábán a lábujjak nagyon nagyok voltak, valamiért műteni sem lehetett, vagy lehet, pénzük nem volt rá. Másik lábán meg hiányzott egy lábujj. Más testi problémái is voltak, de az arca hihetetlen szép volt egyébként.

Nem volt semmi hátránya ebből, persze eleinte mindenki kérdezte, miért óriás cipőt hord az egyik lábán, de sosem csúfoltuk.

A szülei ugyanúgy szerették, ahogy a nővérét, nem mondanám, hogy kivételeztek vele, de azt sem, hogy hátránya volt. De igazából a nővére is imádta.

Hogy a szülei születésekor hogy reagáltak, nem tudom, de az szerintem már lényegtelen is, mert elfogadták, hogy ez van, és szépen felnevelték.

(Nem tudom, mennyire lehetett akkoriban észrevenni ilyesmit, 84-ben született, azt se tudom, volt-e uh egyáltalán akkor.)

Én is 3 uh után szültem meg a halott babám, aki több defektussal született meg. És a halál is elkerülhető lett volna.

Igazából sosem gondolkoztam azon hogy mi lett volna ha életben marad, nem olyan hatalmas hibák lettek volna, de számára biztosan. Engem csak az érdekelt hogy meghalt, elvesztettem és soha nem láthatom... Több mint 10 évbe telt elfogadnom.