Baba mellé német-juhász kutyát?

Nekünk is van kutyánk (panelban), egy tacskónk. Én semmi képen sem akartam nagytestűt, párom igen.. Sőt, ő a harci kutyákba szerelmes. Na, akkor mondtam, hogy költözünk, ha olyat mersz hazahozni. Szerencsére rájött, hogy aláírná a halálos ítéletünket azzal.

A tacsink a lányunkkal együtt nevelkedett. Teljesen jól elvannak. Egyikük sem 'szekálja' a másikat, hogyha nincs kedvük hozzá.

A németjuhász kutya csak megfelelő gazda mellett veszélytelen, de akkor kenyérre lehet kenni. Én ilyen kutya mellett nőttem fel, és mivel apu jó falkavezér volt, a kutya pontosan tudta, hol a helye a hierarchiában.

Az én gyerekeim rottweiler mellett cseperedtek. Hihetetlenül türelmes állat volt, vigyázott rájuk, senkit nem engedett a közelükbe a családon kívül, és tökéletesen megbízható volt. Ennek ellenére nagyobb korukig soha nem hagytam felügyelet nélkül vele a gyerekeket.

Tényleg igaz az a megállapítás, hogy nevelés függvénye az egész, amihez meg ugye jó gazda kell.

Nekünk másfél éves német juhászunk van a három éves fiam mellett. Kiskora óta kutyaiskolába járok vele,így a nevelésével nincs semmi gond. Viszont egyenlőre nagyon szeleburdi,így előfordult már, hogy játék közben fellökte véletlenül a fiamat. De mivel ezek csak kis balesetek,ezért ezekből nem csinálunk ügyet,sem mi,sem a fiam. Inkább ebből kifolyólag tanítjuk a fiamat, hogy bizony ez előfordul,úgyhogy neki is figyelnie kell,hogyan játszik,mert a kutya a korából kifolyólag,még nem tud óvatosan játszani,illetve nem feltétlenül tudja felmérni, hogy egy kicsi ember sérülékenyebb,mint egy másik eb De a kutyám részéről még soha nem fordult elő olyan,amiből úgy érezhetném,hogy esetleg megtámadná.

Nyilván soha nem maradhatnak felügyelet nélkül,mert véletlenül is történhetne baleset. Ugyanakkor a fiamnak is meg kellett tanulnia, hogy a kutyát nem szekáljuk, és hogy hogyan kell vele labdázni stb. Sokszor például a kutyát védem,ha az nem akar valamit és a gyerek nem hagyja esetleg békén. Egyébként van még mellette egy Hannoveri vérebünk,illetve egy kis testű keverék kutya. Mindhárommal jól kijön a fiam,de szigorúan felügyelet mellett!!!

Harci kutya = halálos ítélet??? ez mekkora baromság.Hihetetlen, hogy az emberek mennyire buták.

Ez olyan, mint a véreb= veszélyes kutya.

Az amstaff az egyik legjobb családi kutya, imádja a gyereket, főleg, ha pici mellett nő fel.És a legjobb választás, ugyanis a fájdalomküszöbe sokkal magasabb, mint az egyéb fajtáknak.Ezért gond nélkül elviseli, ha a gyerek mondjuk kinyomja a szemét, vagy a fülét tépi.Sőt a hülyéje még örül is neki.:))

a német juhászkutyával sincs semmi gond, de nagyon fontos, mint minden fajtánál a következetes nevelés, az egyértelmű szabályok, mit szabad és mit nem.Semmi gond nem lesz akkor, ha a kutyát kutyaként kezeljük.

Természetesen felügyelet nélkül akármilyen megbízható a kutya, akkor sem szabad egyedül hagyni a kisgyerekkel.Soha.

Én nagyon ajánlom a kutyát, legyen az bármilyen fajtájú a gyerek mellé.

Utolsónak a német juhász nem harci kutya.

A legjobban tanítható, és az egyik legértelmesebb.

Nekünk is német juhászunk van és 2 kicsi lányunk.

Mindkettőnél a kutya tudta esőnek, hogy terhes vagyok:))az alhasamat szagolgatta és bújt , a másodiknál ezután vettem tesztet és + lett:)

Kutyusunk 3 éves volt amikor született a kicsi, mikor hazajöttünk egyből megszagoltattuk vele, és őt nem hanyagoltuk el , persze vigyázni kell, mert nagy testű és véletlen ellökhet a játék hevében de alapból nagyon vigyáz a kicsikre pedig soha nem volt tanítva, egyszerű családi kedvenc, szeretve van:)Ha jól tartanak egy kutyát az nem bánt, az más ha láncra verve bántva van akkor még a pincsi is agresszív lesz.

Persze semmilyen körülmények között nem szabad magukra hagyni a gyerekeket a kutyával.Ha meg együtt nőnek fel az meg mégjobb, nekünk már kezd öregedni, így mire a kicsi már kergetné hamar elfárad.

Gyerek mellé én nagytestűből németjuhászt kicsibő pult ajánlanék.

Vegyétek csak meg, nagyon szeretni fogjátok.

Ha kennelben van amiénk ott van akkor jó nagy kennel kell neki és napi 2* ki van engedve rohangálni,ez a gyerekek előtt és most is így van ha esik ha fúj:))

Igen! De csak ha tudod vállalni, hogy a baba mellett:

- kutyaiskolába viszed, hogy megtanulja milyen kutyák és más emberek társaságában lenni, megtanulja a "parancsokat"

- rendszeresen tudod vinni sétálni

- rendszeresen tudsz vele foglalkozni (a németjuhászok nagyon játékos természetűek)

És ha fel vagy készülve, hogy egy ideig "két" gyereked lesz, ha kölyökkutyaként veszitek magatokhoz.

Minden attól függ, hogy ti hogy nevelitek, mennyi időt és energiát fektettek bele. Nekünk németjuhászunk van, majdnem 10 éves volt, mikor megszületett a lányunk. Minden probléma nélkül elfogadta őt, maximálisan tiszteletben tartja őt.

Bátyáméknak amstaff szuka kutyusa van, ami harci fajta, de mégis nagyon kedves és játékos kutya, az utca kedvence (jó értelemben). Nevelés és gazda kérdése.

Nagyon fontos, hogy mindenki csak olyan méretű és fajtájú kutyát vegyen magához, amivel meg tud birkózni.

A mi német juhászunk már 7 éves volt mikor a kislány megszületett és imádta a kutyát kezdettől fogva. Ha a kutya megfelelően van tanítva, nevelve, foglalkozva vele, akkor nem kiszámíthatatlan... a mienk se bántott soha senkit.

Egyébként a tacskók, ha már itt tartunk sokkal kiszámíthatatlanabbak, szóval mindegy, nevelés kérdése ez is.