Mi a véleményetek a "Suttogó" módszerről? Valakinek személyes jó/rossz tapasztalata?

Nekem őszintén rossz ill nem is rossz inkább semmilyen tapasztalatom nincs.Elolvastam terhességem alatt 2szer is készültem de semmi nem jött be és semmit nem tudtam alkalmazni,aztán rájöttem hogy könyvből nem lehet gyereket nevelni.De kiváncsian olvasnám azt hogy valaki valamit alkalmazni tudott belőle:)

Én is elolvastam és csak ami bejött belőle, hogy kell egy rendszer a baba életében, mert akkor nyugodtabb lesz. Ez tényleg igaz és valaki alkalmazni is tudja. De! Vannak stresszes anyukák, vagy akik szoptatnak igény szerint, vagy hasfájós babák stb. és ezt így már nem lehet betartani, legalábbis az elején. Nálunk 4 hónapba telt, míg valamiféle rendszert vittem a kisfiam életébe. Pl. Mindig ugyanakkor kelt, utána mindig pelenkázás, etetés, játszás, alvás stb. Ebéd után ha jó idő volt babakocsizás. Egy ideig mindig az esti fürdetés előtt aludt másfél-két órát, aztán erről leszokott. Mindig 8 kor fürdetünk, utána kaja és alvás. A körülmények sem változhatnak (hely, ki fürdet, játékai az ágyban, zenélőke, halovány fény stb. Ez a sorrend, ha nem borul fel, akkor a baba nyugodt lesz és könnyen kezelhető. Nálunk ez bejött és mindig tudja, mi után mi következik. Az altatási rész viszont hasznos, mert nálunk bejött. Ha álmos és dörzsöli a szemét, ásít nagyokat, akkor lerakom a kiságyába, egy kicsit nyöszörög, vagy játszik, utána elalszik szépen, egyedül. És nem alszik közöttünk, az első perctől fogva a saját kis szobájában alszik. Most 8 hónapos múlt és nagyon aranyos, nyugodt baba. Jó babázást!

Akkor beszámolok a mi tapasztalatainkról, mert nálunk akkor álltak helyre a dolgok, mikor elolvastam. 2hónapos volt, mikor nem értettem, miért nem hajlandó már aludni evés után. hurcoltam, mellretettem, ringattam, semmi. a könyv leírja, hogy a babát nem kell altatni. főleg nem kézben, nem ringatva, mert el kell aludnia egyedül is. ez nem azt jelenti, hogy sírni hagyni! Csak nekem senki nem mondta el, hogy amikor a baba már nagyobbacska, többet van fenn, nem evés után szeretne tele pocakkal aludni. áttértünk a könyvnek köszönhetően arra, hogy eszünk, játszunk, alszunk, és láss csodát... működött. a másik a tisztelet, amire megtanított. és nem keverendő a szeretettel. pl: mindenki mondta, hogy nem kell csendben lenni, ha a gyerek alszik, mert akkor nem tudsz mellette semmit csinálni. de ahogy olvastam a suttogót, és belegondoltam, miért ne alhatna csendben, nyugodtan, hiszen én is, és mindenki úgy szeret. vagy hogy nem nézek tévét is mikor épp játszunk, vagy hogy nem beszélek róla-vele lekezelően (mondjuk ezt sosem tettem, de sok anyukán döbbenek le, hogy kicsinyli le a gyermekét). leírja a sírás figyelésének művészetét, és aki hozzám hasonlóan tényleg odafigyel a babája jelzéseire, annak egyszerű a dolga :). Mivel egyre több anyukától hallom, hogy a védőnő semmit nem mond el nekik, ők meg azt sem tudják mit kellene kérdezni, én mindenkinek ezt a könyvet ajánlanám útmutatóul. Ja, és szó sincs kaptafára nevelésről. Ezért is fontos, hogy az anyuka ne akkor olvassa 2x, mikor terhes!!!!!!!!!!!!!!! akkor még nem tudja milyen a leendő babája személyisége, hanem mikor kezdi megismerni, és esetleg érzi, hogy nem minden megy a legnagyobb rendbe. nálunk csak mosolygás és vidámság van. a mi falunkban körbejár a könyv, és itt mindenki köszönhet neki valamit. én nagyon sokat! :)

Szerintem minden fontosat elmondott az előttem szóló és nagyon igazat adok neki. Kiváló segítség ez a könyv és jó útmutató. Az alvásnál pedig kimondottan bababarát, hiszen azt javasolja az író, hogy tegyük be az ágyba a babát, de ha sír vegyük kézbe, de ha megnyugodott azonnal vissza kell tenni a kis kuckójába. Nekünk nagyon bevált, de vagy 4-szer olvastam végig és mindig ott van az ágyam mellett, hogy az épen aktuális dolgot kikeresem belőle.