4 hónapos baba alvás probléma?

Lehet hogy nem jó neked amit írok, nálunk így volt: szeptemberi születésű kislányom áprilisig (kb. 7 hós koráig) babakocsiban aludt a levegőn, délelőtt-délután, mivel a kétévessel játszótereztünk. délben szintén babakocsi, erkélyen. ESte cicin, utána kiságy.

Hét hós kora körül nagyon meleg kezdett lenni, így bekerült a szobába, babakocsistul. Abban riganttam oda-vissza, kb tíz perc sírás után aludt.

Kb. kilenc hósan kinőtte, meg felült már benne így jött a kiságy. Kb. két hónap sírás árán szokta meg. Betettem, elköszöntem, kijöttem, ordított, felállt, dobálta magát. Bementem, kivettem, vigasztalás, megnyutatás, vissza. Majd kezdte előlről. Kb. negyedóra után ráhagytam, és kb. tíz perc ordítás után elaludt. Napról-napra kevesebbet sírt, ha nagyon sírt, mindig bementem, ha csak hiszti volt, nem. (a tiéd négyhósan még nem hisztizik). Most 14 hós, kb. három hónapja leteszem ébreden, kijövök és alszik. ESte is. De ha még nem elég álmos akkor hiszti van, ezért fontos hogy ne az óra szerint rakjam le hanem látom rajta, meg tudom reggel mikor kelt, és az alapján. (ő már csak egyszer alszik nyolc hós kora óta).

Bocsi ha tanáccsal nem szolgáltam.

Off!! Hat sajnos hasonlo cipobe jarok, minden alvasunk egy remalom es raadasul ejszaka cuminak hasznal a kislanyom. Csak ugy hajlando aludni ha a cici log a szajaba, ha kilopom belole es megebred addig ordit amig vissza nem adom neki. Nappal csak ringatva alszik el. Regebben meg elaludt babakocsiba is ra toltam, de most mar ott se marad meg,ha valahova megyunk is addig ordit a kocsiba amig ki nem veszem. Szoval mar az orulet hataran jarok. Jelzem mindent kiprobaltam, az ot perces siras-nyugtatas,felvesz-letesz modszer, semmi nem valt be.

Szoval valami jo otletnek en is orulnek.

Csak azert irtam le a sztorinkat, hogy lasd nem vagy egyedul, tudom ez nem vigasztal:)))

Szia!

Nem akarlak összekavarni a sok altatási tipp között, de én pl. így csinálom a 4 hónapos lányom altatását napközben és este is:

Ha észre veszem, hogy álmos és nyűgös, akkor a hasára fordítom. Akkor még nézelődik, mert minden 'új'. Majd, mikor egyre gyakrabban 'esik le' a feje, akkor elkezdem neki a cumit beadni a szájába és szép lassan simogatom a hátát. A simogatással úgy érzi, mintha 'ringana' a teste --> babakocsi effekt.

Amikor teljesen lerakja a fejét, akkor tarkójától egészen a popsija végéig simogatom egyenletes erővel. Kb. 3-5 perc alatt beszokott aludni és mikor látom, hogy a szeme csukva van, akkor húzom rá a takarót. Ezt a módszert este takaróráhúzásnál úgy csinálom, hogy kinyitom az ablakot a friss levegő miatt. Ugyanis az elnyomja még jobban.

Amúgy a lányom kezdetektől a kiságyába volt szoktatva. Én sosem altattam el cicin, meg alkalmam se volt rá, mivel 6 hetesen abbahagyta a szopást.

Másfél hónap volt, hogy megszokja: nem csak a szobájában (kiságyában) van biztonságban, hanem nálunk az ágyunkon is . Kb. 3 hónapos korában kezdett neki tetszeni a játszószőnyeg. Napközben pedig hol az ágyában, hol a játszószőnyegen altatjuk. Ha pl. nálunk az ágyon, akkor én is mellé szoktam feküdni, amíg el nem alszik és mondom neki, hogy anya is fáradt, alszik veled!

Régebben pl. sokszor volt, hogy túlpörögte magát. Akkor a hajszárító vagy a porszívó hangja segített. Erről viszont egyik napról a másikra 'leszokott', mikor ezt a 'módszert' elkezdtem alkalmazni saját magamtól.

Na, ezt hívják alvástréningezésnek. Én nagyon ellenzem több okból is (főleg ilyen picinek!!), de hogy valami hasznosat is mondjak, én így csinálnám a helyedben:

- SOHA nem hagynám sírni a gyerkőcömet, legalábbis nem ilyen kicsi korban és/vagy nem olyan sírás esetén, amiből egyértelműen tudom, hogy nem "nyafi", "hiszti" valami semmiség miatt, hanem komolyan-veendő problémát jelez!

- Én nem látom értelmét ennek a kijövök-bemegyek dolognak, mert bár idővel ezzel is megtanulja a gyerek, hogy aludnia kell, de nem biztos, hogy azt is megtanulja közben, hogy biztonságban van és nem biztos, hogy jó élménye kapcsolódik az egészhez... Márpedig ez lenne a fő cél, mert a legtöbb kicsi az egyedülléttől, az elhagyástól (sötéttől, magától az elalvástól) fél.

- Ha napközben ő nem akar vagy te nem akarod mellen altatni és nem bírod már dajkálni se, jöhet a kiságy, nem gond, de olyan módszer kell helyette, ami ellazítja, nem olyan, ami csak növeli a stresszét. Én is azt javaslom, amit előttem írtak: maradj vele addig, amíg nem alszik el! Lehet, hogy most arra gondolsz, oké, de a tréninggel is egyre jobban kicsúszik az alvásidő, mi lesz, ha ezzel se lesz jobb? - De tudd, hogy most azért nem mer/tud elaludni, csak egyre később, mert fél. Viszont, ha meg fog nyugodni (és ez tőled ill. a módszertől is függ), akkor várhatóan javulni fog a helyzet.

- Egy másik kérdésnél egyszer már leírtam, én hogy csináltam anno a lányomnál az ágyba szoktatást, belinkelem neked:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..

Igaz, ő ekkor már jóval nagyobb volt, de a fokozatosság így is meghozta a sikert. Mindig annyi időt adtam neki, hogy megszokja a változásokat és csak akkor léptem vele tovább, amikor láttam, készen áll rá. Sokáig tartott, de ez egyébként se 3 napos program. (Pont ezért is ellenzem a tréningezést, mert nekem egyfajta sokk-terápiának tűnik.)

- És amit még kiemelnék: nem biztos, hogy az a jó, ha te mindig visszateszed őt az ágyába. Ha ezt el akarod kerülni és megoldható, akkor ne vedd ki, de ne is nyomd le direkt fekvésbe, ha feláll, mert azzal inkább azt tanulja meg, hogy neked engedelmeskedjen, nem elsősorban azt, hogy semmi baj nem lesz, ha én magam lefekszek. (Persze nem baj, ha kipróbálod a fektetést és ha bejön, az jó, de ha nem, én ezt se erőltetném.)

Remélem, segít.