9honapos fiam hisztizik en nem tudok turelmes lenni es 1x megcsiptem picit az arcat es sirt,1x a combjara csaptam picit, neha megis harapnam vagy osszeszoritanam de nem fogom. Neha nincs turelmem hozza, pszihopata lennek?

Nem vagy pszichopata, csak kimerült.

Én is éreztem ilyet a végnélküli éjszakai ordításoknál, hogy legszívesebben a sarokba dobnám, vagy megharapnám tehetetlenségemben, de természetesen soha nem tenném.

A te csípésed is csak tehetetlen dühből ered, így nem volt semmi értelme, attól a hiszti nem marad abba.

Én azt csináltam, ha már végképp nem bírtam, hogy betettem a kiságyba, és kimentem az erkélyre az ajtó elé, pár percig ácsorogtam, mélyeket lélegeztem, és csak akkor mentem vissza, amikor lehiggadtam. Igaz, addig ordított a

kiságyban, de attól nem lesz baja.

Ha úgy érzed bántanád, te is menj ki, higgadj le, és ha nem sikerül, akkor kérj segítséget. De nem hiszem, hogy baj lesz, csak figyelj oda magadra! Tudod, a kicsi nem tehet róla, ha te feszült vagy, és nem tudod máson levezetni. Rajta meg kár lenne:)

Szia!

Pszihopata nem vagy, de ezt talán nem kéne csinálni egy 9hónapossal, hiszen nyilván azért csinálja, mert valami baja van, és ő ezt így fejezi ki. Velem is előfordul, hogy elszakad a cérna, és mérges vagyok, amikor a fiam megállás nélkül sír, de mégsem nyúlok hozzá egy ujjal sem! Berakom a kiságyba inkább, és lenyugszom, persze közben majd meg szakad a szívem hogy sír. Kb 2 percig bírom, és kiveszem, vagy szólok apának, és ő kiveszi. De ha már nagyon nem bírom, akkor sem bántom! Erre tényleg nem lehet mentség a kimerültség.

Szia, én is éreztem már ezt...és annyira meg tudlak érteni, mert tudom, hogy amikor nézted a mások gyerekét, vagy a családokat a tévében, akkor minden más volt, másképp jöttek le a dolgok, ráadásul az én környezetemben az anyukák hajlamosak voltak a pozitívumokat kiemelni, de az éjszakai bömböléseket, vagy a vég nélküli hisztiket persze kihagyták a mondanivalóból, így sosem tudtam igazán, mire készüljek fel, amikor gyerekem lesz, pedig 27 voltam, amikor született.

14 hónapos, nagyon hangulatgyerek, néha ordít céltalanul,akkor otthagyom, ahol van. - de az én fiam már nagyobb, mint a tiéd, utánamjön, így nem eshet baja. A kiságyba már nem tehetem be, mert nagyon magas, 84-86 cm, és kihajolva kiesik, a rácsot meg nem lehet kivenni.

Én azt tanácsolom neked, hogy menj el először is a Patikába, nem szégyen!!!! - és vegyél egy doboz HOVA tablettát, az gyógynövényekből van, és ha szoptatsz is akkor is szedheted. Ha érzed, hogy telik a pohár de pihenni nem tudsz - én sem tudtam soha!!! a párom nem foglalkozott a kis lelki világommal, a barátnőim elhagytak amikor gyerekem lett - akkor kettőt vegyél be belőle, 10 perc alatt hat, és vegyél mély levegőket az ablakban, ameddig leteszed ordítani.

Nekem ez vált be, mert nem volt lehetőségem sajnos aludni - 2 éve nem aludtam végig 8 éjszakánál többet - azért tudom pontosan, mert nem volt nehéz számolgatni... :-((( ráadásul a fiam hasfájós volt, 5 hónapos koráig minden áldott este csak ordított... :-(((

Én megértelek, és csak azt tudom tanácsolni, amit írtam fent, mielőtt bármi másba folytanád a bajokat - alkoholra, vagy a gyerkőc elhanyagolására gondoltam -

És én nem ítéllek el, nem ítélkezem feletted! Egy problémával fordultál hozzánk és igyekszem neked választ adni saját tapasztalatból.