Hogyan lehet egyszerre kettot maximalisan szeretni? Nehez volt feltennem a kerdest, mert ha eldontendo akkor nem fogadja el a rendszer.

Teljesen normális, amit érzel, ezen minden kismama átesik, akinek van már gyerkőce.

Nekem meggyőződésem, hogy ezért hordtam túl a második babámat 6 nappal, mert még nem akartam elengedni az édeskettes állapotot a nagytesóval (22 hó különbség).

Végül megszületett, igazán még aznap fel sem fogtam, mert késő este szültem. Másnap alig vártam, hogy bejöjjön a nagylányom meglátogatni, konkrétan sírva remegtem, annyira hiányzott, miközben a picilányom ott volt velem.

De eközben észbe is kaptam, hogy nekem már két gyerekem van, és hogy tulajdonképpen mennyire szeretem a picit is!!!

És ez azóta változatlan, egyszerre egyformán szeretem mindkettőt!

Abszolút értem a kérdést, és bennem is hasonlóak fogalmazódnak meg, de szerintem nem mi vagyunk az egyetlenek:D

Az én kislányom is egy éves, és rettenetesen szeret a középpontban lenni, és tudom, hogy ha lesz majd kistesója, akkor megy majd a féltékenykedés...ez teljesen normális. Nekünk-szülőknek-az a dolgunk, hogy kitaláljuk, hogy az adott két gyermekre, milyen módszer válna be, hogy ezt minél hamarabb orvosoljuk.

Én már el is képzeltem. Én 2 évet szeretnék a két gyermekem között.

Úgy csinálnám-tudatosan megpróbálnék magamra figyelni-, hogy ha kisbabámat szoptatom például, vagy ölelgetem, akkor rögtön odahívnám a másikat és bevonnám mindenbe, és ha látja, hogy megölelgetem a tesókát, rögtön őt is megölelgetném. Ezt nem szabad szerintem elmúlasztani. És minden nap próbálnék időt szakítani rá, kezdetben akkor, mikor a pici alszik, vagy ha apa hazaér, átveszi a picit, én meg foglalkozok a nagyobbal. Ha kap valamit a pici, akkor a nagyobb is kap egy kis apróságot. A lényeg ott van, hogy amikor látja az ember, hogy a nagyobb igényli az odafigyelést, azt megpróbálni azonnal kielégíteni-nem fél órával később.