Hiszti ez, vagy most fejlődik az akarata? Mit tehetünk? 1 éves?

:)

Ne törődj másokkal. Akinek van gyereke, az tudja, hogy ennyi idősen ilyenek. Most fejlődik az akaratuk. Az én kislányom is ilyen volt, a kisfiam pedig még földhöz is veri magát. Ez van. Ne izgulj rajta. Ne hagyd magad befolyásolni a hiszti által, és kész.

nálunk is ez van!

1 éves kora óta a kishölgy ha nem tetszik valami, akkor felháborodik. pl.ha elfogy az ennivaló, nem arra sétálunk, amerre kignodolta, vagy elveszem a kezéből a veszélyes tárgyat.

ő ilyenkor sír, megmakacsolja magát, eldobja magát.

remélem, hamar kinövi.

igen, ez genetika. az enyém akaroatos ugyan, de ált. nagyon jól meg lehet vele beszélni dolgokat, elfogadja, főleg mta van időérzéke, és tudja mi az hogy előbb, meg majd stb. ez nála egész hamar kialakult. de előtte sae volt földhözverős típus, inkább sírt csak, és habár én akadélyoztam vagy tiltottam nálam keresett vigaszt.

és: az hogy kiialakul az éntudata, akarata, az együtt jár a hisztivel, szóval a két dolog nagyon is összefügg, és teljesen normális jelenség.

ennyi idősen még megpróbálhatod a figyelemelterelést, büntetni nem kell egyáltalán, elég bünti, ha nem csinálhatja amit akar. ha nem válik be a figyelemelterelés, akkor meg kell várni míg lemegy a hiszti, esetleg ha igényli, akkor vigasztalódhat a te karjaidban is, és utána megbeszélni röviden. te maradj vele mindig türelmes és szeretetteljes, a maga szintjén mondd el neki pár szóban mit miért nem szabad, ha lehet akkor szerepeljen benne mindig ugyanaz a szó, pl. veszélyes ezérz meg azért, akkor hamarabb megtanulja mi van. nem kell agyonkorlátozni, amiben tudsz légy rugalmas, jobb ha csak néhány kevesebb szabály van, de azokat MINDIG betartatod, akkor is ha épp dögfáradt vagy beteg vagy és az egész nevelést a hátadtra kívánod púpnak. így nem lesz merő harc a z életetek mégis amit fontosnak talélsz, alapvető szociális normákat, azokat elvárod.

2,5 éves kislány édesanyja + 34 hetes km

ui. a kutyát sztem csak hadd simogassa meg ha tiszta és nem harapós ;)

persze ez a te döntésed.

még annyi, hogy én az 1 évesemnek próbálom elterelnia figyelmét valamivel amikor hisztizni kezd. ez a legtöbbször beválik. de volt, hogy még jobban rákezdett, akkor elmagyaráztam neki miért nem szabad és hogy így nem viselkedhet, aztán mentem tovább dolgomra. mindig abbahagyta a sírást. látta, hogy nem tud kizökkenteni, akkor minek túrázzon.

azt is fontosnak tartom, hogy a rászólásnál mélyebb hangon beszéljek hozzá (érezze a súlyát). hisztinél meg menjen tovább az élet, ne tőle függjön pl.a beszélgetésünk apával. nem akarom arra szoktatni hogy ő a világ közepe (pedig számomra az.)