32 hetes terhes vagyok és kb.1,5 hónapja nem szexelek a férjemmel, csak hetente egyszer "segítek rajta". Van olyan aki szintén így van vele, nem féltek hogy megcsal a párotok, férjetek?

Miért nem tudtok? Vannak olyan pózok, amik mindkettőtöknek kényelmesek és a hasad sem zavar benne.

Akár a kutya póz, ha a hasad alá párnát teszel, akár a kiskifli-nagykifli. Ha nem vagy eltiltva ne foszd meg magatokat. Mi a kiírt napon is együtt voltunk :)

Az én páromnak pocakfóbiája volt, így az utolsó 1,5-2 hónapban nem szeretkeztünk.

Kb 4 hós volt a lányunk mikor kiderült egy nagy beszélgetés alkalmával (mert eléggé megtépázta a kapcsolatunkat a terhesség és a gyerek), hogy megcsalt, mikor terhes voltam.Azt nem mondta, hogy megbánta, csak azt, hogy utána bűntudata volt és nagyon rosszul érezte magát.De bocsánatot nem kért.

Nos mivel ettől függetlenül szeretjük egymást valamilyen szinten és mivel nem akarom a lányomat elszakítani az apjától (300 km-re költöznék a szüleimhez, mert gyedből nem lehet fenntartani egy albérletet itt helyben), még mindig együtt vagyunk.

Bennem van a tüske, majd mindennap eszembe jut, hogy mit tett, de az a borzasztó, hogy tulajdonképpen hidegen hagy.

Csak az a megalázó, hogy próbálja rám hárítani a felelősséget, holott ő nem bírt rám nézni se, nem hogy hozzámérjen, ami ugye nem az én hibám, nem tudok egy terhes pocakot eltakarni, vagy ilyesmi.Na meg, hogy állítólag többen tudják, de azt nem mondta, hogy kik és állítólag ismerem a kedves hölgyet is akivel az eset történt.Úgyhogy mindenki gyanús, és bele tudnék betegedni a gondolatba, hogy lehet, hogy az illető napi szinten jópofizik a kislányommal, dédelgeti, babusgatja, közben meg egy ócska lotyó.Bocs a megfogalmazásért, tudtam volna cifrábbat is.

A beszélgetés után hetekig nagyon jó volt a kapcsolatunk, most gyógyszerszünet van, így ugye megbetegedtem, és megint eltávolodtunk.

Néha azt gondolom-szerintem teljesen jogosan-hogy minket tulajdonképpen csak a szex tart össze, már ha van, pedig nagyon önző tud lenni.

Az meg, hogy a kedvére tegyek egyre ritkább, szerintem érthető okokból.

Nem tudom, hogy meddig mehet ez így, de valószínűleg nem ő lesz a második gyerekem apja.

Kedves kérdező!Azt javaslom légy óvatos a szex-el, ha van kedved csak csináld, ha nem tiltott el tőle az orvos és persze tedd boldoggá a párodat, feltéve ha ő is igyekszik ezt tenni bármilyen értelemben.

Ha pedig megtörténik a baj, igaz a mondás:ha nem tudod, akkor nem fáj.

Az meg már mindenki egyéni gondolkodásán múlik, hogy mit cselekszik, de nehéz egyedül felnevelni egy gyereket, persze nem lehetetlen!

6 hónapos a lányunk és mindketten imádjuk, amennyire ez csak lehetséges lehet!

Mi nem szeretkeztünk a terhesség alatt, csak 2szer. Először veszélyeztetettség miatt, majd már nekem nem volt jó, végül már ő nem akarta. Nem is volt semmi, én sem "segítettem" rajta. A fiúnk születése után 6(!) hónapig nem volt még mindig semmi. Nem távolodtunk el, nem keresett mást, minden percéről tudok, tudtam. Mindig az első busszal jött haza, minden percet velünk töltött, ha nem dolgozott (munkahelyen pedig nem lehet, mert 1. az anyjával dolgozik, 2. gyár, egy perc szabad ideje sincs).

Én megbíztam, megbízok benne, tudom, hogy engem/minket szeret és nálunk nem a szex az összetartó erő.