Aki sokat vezet egyedül a babájával, hogyan figyeltek rá, ha már hátra kell bekötni?

Én a tükörből nézem őket, beszélgetek velük/beszélek hozzájuk.

Bár a pici másfél volt, amikor autónk lett, a nagy meg 3,5.

Ha nagy "vihar van", félre állok, és megoldjuk.

Általában jól viselik.

Zenét hallgatunk útközben....

Lehet autósboltban kapni a belső szélvédőre is szerelhető külön tükröt. Azt pont úgy állítod be hogy ráláss a kicsire.

Én a sima visszapillantóból nem látom. Igaz jó helye van, de csak megnyugtató ha néha-néha odapillantok mi újság.

Leginkább sehogy. A tükröt nem tartom jó ötletnek, mert elvonja a figyelmet az útról. Tudom, mert egyszer apukám autóját kértem kölcsön, és mivel nincs elöl légzsák, oda kötöttem be. Na, mondanom sem kell, hogy folyamatosan őt figyeltem!

Így aztán elvan hátul is. Ha nagyon sír, vagy nyűglődik, akkor félre állok, megnézem, hogy mi a baj. De már ismerem a sírásait, legtöbbször csak sírdogál 2-3 percet, aztán meg simán alszik. :)

2 vagyok. Csak a piros lámpánál szoktam a tükörben nézni őket. A legrosszabb ami eddig történt, hogy nem vettem észre, hogy már zöld van. :o)

Bár az is igaz, hogy nagy távolságokra nem nagyon megyünk. Ovi-otthon-piac-bolt.