Azok az anyukak, akiknek semmilyen segitseguk sincs hogyan birjak erovel es epp esszel a babazast?

velem is dettó ez van.

nekem itt él az anyósom, kiköltöztünk ide, de ő depressziós, és nem szedi a gyógyszerét, azért nem merem ráhagyni a babót.

amúgy nagyon nehéz... tényleg.

10 hónapja csinálom.

ha tudok segíteni, írj, akár privit is:))

Szia. Szintén kulfold, szintén sehol senki, szintén dolgozó pár. 8 hétig szoptattam a babámat, kozben jottek sorra a gondok a mellemmel, nem tudtam figyelni a páromra, elhanyagoltam ot, a babára koncentráltam csak es a szulést is fel kellett dolgoznom, mert nem volt egyszeru. Anyuék most, egy hete voltak kinn nálunk 2 hétre, mert már csak azt hallotta a hangomon h nagyon fáradt vagyok. Most 5 hónapos a kisfiam, mi is akartuk ot nagyon de szinte minden nap egyedul érzem magam,néha azt sem tudom honnan van erom mindenhez. Az elso 10 hét nagyon nehéz volt, pocifájós volt a baba, mostanra mar jobb, néha eljátszik maga is, így tudok csinálni ezt azt, azonban most meg a fogai jonnek, úgyh éjszaka nem nagyon alszom, meghát kel is még enni éjjel.

Sehol egy barátno, ismi vagy szuloi segítség - én is elmennék kikapcsolódni már egy estére vagy bármi..

Megértem a helyzeted teljesen, de kitartás, beszélgess a babáddal, én is azt teszem, ugyesen csinálod és sztem az természetes h néha már nem bírod, mert azok sem mindig bírják akik mellett ott a család.

Szia!

Hát nagyon sajnállak. Nekünk sincs senkink, de legalább vannak barátnőim akik segítenek ha kell. A férjem váltóműszakban 12 órázik, de mindenben segít. Ha pihenős napja van akkor meg főleg rengeteget segít. Nehét szülésem volt és még nehezebb gyógyulásom. És mire rendbejöttem jöttek az újabb komoly betegségek, melyeket a terhesség hozott ki nálam. Rengeteg vizsgálatra kellett mennem. A férjem mindenhová jött velem és ilyenkor otthon hagytuk fél éves babánkat a barátnőmre akit a babám születésétől ismer és elfogad. Amúgy pedig a babánk mobil bébi. Vagyis orvosokon és kórházakon kívül minden hová jön velünk születése óta. Viszont én könnyebb helyzetben vagyok mint te, mert a férjem otthon marad ha pl. három havonta 1x fodrászhoz megyek. De amikor nappalos akkor bizony rendesen lefáradok mert a kislányunk már 11 hónapos igazi kis örökmozgó. Estére totál lefáradok, persze amúgy is gyenge vagyok fizikálisan a betegségeim miatt. Amikor meg éjszakás akkor másnap pihennie kell. Szóval nem könnyű de belejöttünk már a napjaink megszervezésébe és a babánknak is van napirendje, így könnyebb minden. Viszont sajnos te még nehezebb helyzetben vagy. Nincs ott arra felé egy játszóház féleség ahová eljárhatnál a babáddal vagy babaúszás? Ahol ismerkedni tudnál más kismamákkal és ezáltal kikapcsolódnál illetve bartáságokat köthetnél. És később esetleg vigyázhatnátok egymás babájára, így el tudnál jutni egyet úszni, sétálni, vásárolni, vagy egyszerűen csak pihenni egyet otthon. Persze ha szoptatsz akkor azt bele is kell kalkulálni. Az én babám sajnos tápis. De semmi sem megoldhatatlan. Gondolom a bébiszitter ott sem olcsó, de esetleg magyar ismerőssel ha van vagy lesz talán még az is megoldható lenne. Persze nem gyakran csak talán havonta vagy két hetente 1x. Esetleg baba mama jóga? Én jártam jógára a várandósság alatt és most is járnék ha nem lenne eltörve a farokcsontom.....:) Szóval most hírtelen ennyi jutott eszembe. Remélem segítettem. Ne keseredj el mert nemsokára már nagyobb és ezáltal önállóbb is lesz a pcikét. Úgy 7-8 hónapos kora körül. Legalábbis nálunk így volt. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyedül van hagyva vagy ilyesmi, csak már eljátszogat egyedül is pár percig. Együtt érzek veled de azt mondom kitartás!!! Próbálj meg ismeretségeket kötni. Minden jót.