Mikor kezdjünk el beszélni róla és hogyan? Aki hasonló helyzetben volt hogy csinálta?

Nálunk 17 hónap lett a "nagylányom" meg az öcskös között. Én úgy gondoltam, eleinte nem beszélek neki, mert egyrészt úgyis messze a vége és túl hosszú lenne neki a várakozás, másrészt az ő szintjén még elég volt ha a végletekig egyszerűen, említésszinten kapott infókat róla (pl vigyázz a hasamra, meg ne üss légyszi, tudod, ott bent alszik a baba, stb) . Aztán ahogy elkezdtem kigömbölyödni, tudomásul vette hogy a tesó nő odabent, amikor meg már érezni lehetett a mocorgást,akkor meg jókat bratyiztak egymással. A nagy bedumált neki, a kicsi odabökött, a nagy erre nevetett és megpaskolta ott, a kicsi ugyanoda rúgott egy isteneset, meg hasonlók :-)

nézegettünk ilyen témájó képeskönyveket (pl Sehány éves kislány), meg rajzolgattam ilyesmit stb...

Kapott csecsemőbabát, sokat játszottunk vele, gondoztuk, sétáltattuk stb.

Ha picibabával találkoztunk a sétán, akkor megálltunk, megnéztük, pár mondatban beszéltünk róla.

Én igyekeztem a nehézségekre felhívni a figyelmét: sírni fog, sokat kell dajkálni, szopizni fog anya cicijéből, ölelgetjük-dajkálgatjuk majd mindannyian (neki is szabad volt első perctől, eprsze felügyelettel)

Sokat nézegettük az ő csecsemőkori képeit és videóit, hogy fürösztöttük, pelusozás, öltöztetés stb, milyen hangosan tudott óbégatni

és a játékbabával is célirányosan játszottunk...

Igyekeztem bevonni pl a bébiruhák-textíliák hajtogatásába, meg hogy majd ha szeretné, az ő feladta lesz a fürdésnél a törcsit hozni, stb, mondjuk ő mindig is mindenfélét segített nekem a konyhában, házimunkánál is, számítottam rá, hogy a baba körül is megtalálja majd a helyét ügyes nagytesóként, és be is vált.

Kb a 7.hónaptól kezdve már azt is elkezdtem pedzegetni ,hogy amikor megszületik akkor azalatt a nagyinál lesz a nagy. Ebből az egészből őt úgyis az érekelte leginkább, hogy az ő helyzete miként változik. Én erre hegyeztem ki az egész felkészítő-dolgot. És azt hiszem, elég jól is sikerült.