Ha anyós "félreneveli" a gyereketeket mit tesztek? Ráadásul érzékeny. A kisfiam pedig nyámnyila és hisztis lett miatta!

Én nem nagyon értem az ilyen szitukat. Bár lehet, hogy csak én vagyok szerencsés. Férjem és az én családom életmódja eléggé különbözik. Persze itt is ott is vannak jó és rossz dolgok egyaránt. Saját életünk során próbálom a két életstílust vegyíteni.

Természetes módon itt is ott is és otthon is más szabályok érvényesek. Persze azért vannak alapvető dolgok. A fiam viszont megfelelően alkalmazkodott ehhez. Néhány alkalommal hangzott csak el tőle, hogy dehát a maminál lehet. Elmagyaráztam neki, hogy igen, ha a mami megengedi ott lehet, itthon nem és a másik mamánál se. Nem azt mondom, hogy elsőre megértette, hogy ez akkor hogyis van, de lassan beletanult.

pl. Hiába mondtam neki a nagyinál, hogy az ágyon nem szabad ugrálni, a mama megengedte neki. ugyan hagy csinálja, úgyis ki akarjuk cserélni. Figyelmeztettem a nagyit is, hogy ez nem lesz így jó, ő megengedte. Volt egy időszak, amikor köszönés után a fiam rohant ugrálni. Otthon és a másik mamánál viszont eszébe se jutott volna. és hát persze oda vissza vannak ilyen dolgok.

A gyereket a szülők nevelik, a nagyszülők pedig kényeztetik, mióta a világ világ. A mamát nem lehet megváltoztatni. Ha a gyerek hisztis, kényes, akkor neked kell megnevelned. Vagy inkább az apjának.A nagyszülők hadd kényeztessék, az a gyerek életében a "szabadnap". Annyi kell. De kedvesen finoman el lehet mondani ami zavar - bár betartani nemigen fogják. Mennyit van a nagyanyjával? Egész nap, minden nap?Nme baj, még ha elrontja is, ilyen kis korban még úgy is sokkal jobb a gyereknek, mintha a bölcsis nénik rontanák el. Majd ha nagyobb lesz el tudod vinni oviba, ott nem fogják kényeztetni, ne félj!

Rám az anyám se hallgat, megígérnek mindent, aztán fütyülnek rá, korrigálni akarják, amit mi rontunk szerintük :)

Igazából nem baj, ez így van kitalálva. Minden gyereknek jó, ha többféle hatás éri, ezért jó a család, Nem jó, ha valakit csak egyféleképpen nevelnek, tanár vagyok, látom: nagyobb korra az olyan gyerek nagyon elmegy valamelyik irányba. Jobb ha többen vannak körülötte..

3-4 kőbevésett szabályt megpróbálhatsz lefektetni mamáéknak, annál több kizárt. Abban is csak reménykedhetsz :)

(pl. este lefekszünk, édességen kívül mást is eszünk...vagy betartják vagy nem. Igazából ha annyit sikerül betartatni, hogy a gyerek viselkedjen tisztelettel a felnőttek iránt, és fogadjon szót annak, akivel éppen van, ez szerintem bőven elég, de ennyit meg is kell követelni. Ennyi szerintem betartható.

Nyámnyila fiúknak a legjobb orvosság, ha rendszeresen apás programokat csinálnak, csak ketten a fiúk, hetente, vagy hetente kétszer, 2-3 órát. Külön, ahol nincsenek nők,(családból) ott.

foci horgászat szerelés fűnyírás csemperakás állatkert..kétévessel is lehet...uszoda, gilisztaásás a kertben , biciklizés, motorozás, bármi, ..majd apa kitalálja...add ki feladatba! Órarendbe!

Most ez ilyen korszak. Fogadd el, bátorítsd, dédelgesd. Majd felbátorodik. Sokat kell dícsérni, kalandozni vinni.

Ha nagyon erősen szereted, dédelgeted, előbb-utóbb ő fog kibontakozni az ölelésből, és új kalandra indulni. Ez a mechanizmusa ennek.

Gyakorold vele a szorító ölelést:

Hátulról átkarolod, és átkarolva tartod szorosan. Közben lehet puszilgatni, becézni. De ne engedd el! Tartson tovább az ölelés pár másodpercnél! Ne engedd, tartsd szorosan. Csak amikor fészkelődni kezd, próbál kibontakozni, akkor engedd, de lassan, úgy hogy ő a saját erejéből bontja ki magát. Gyengéden, érzéssel persze, - ahogy érzed benne a feltámadó erőt, úgy engeded lassan át a szabadságnak.ez nem birkózás, hanem háttér- és önbizalomerősítés. Ez egy gyakorlat Csináljátok naponta többször. pl. ötször.