Mi reagáltuk túl tényleg? Te mit tennél?

hát ez jó..

még ők vannak megsértődve mikor a hülye gyerekük bántja a tiedet..

jézusom .....

Ott kezdem, hogy már az első pofon után helyretettem volna az ismerős GYEREKET. Ilyenkor nem vagyok szívbajos, ha ott is van a szülő, főleg ha nem is reagál semmit, én rászólok a másikra.

A többit meg: apukát elküldtem volna a búsba. Persze, verje agyon a fia az enyémet, én meg a "régi barátságra" való tekintettel csak bazsajgok a sarokban, mégis hogy gondolta ezt? egyáltalán nem reagáltátok túl szerintem.

Szia!

Húú ez tényleg nagyon kellemetlen szituáció!

Mi pont ugyan így jártunk, csak távoli barátokkal és mi ott is aludtunk náluk. Szintén 4 hónap van a két gyerek között csak a miénk az idősebb, de félénk, szerény visszahúzódó típus. Az Ő gyerekük meg olyan verekedős, sikítozós baba. Szintén másfél év körül voltak amikor ott voltunk.

Szegény fiamat 2 napig terrorban tartotta a másik baba, már csak az ölemben volt meg a fiam. Úgy sajnáltam, látták is rajtam a barátok, hogy nem esik jól, de Ők rászóltak a gyerekükre, csak semmit nem ért. Ugyan úgy csinálta. Már alig vártam, hogy jöjjünk haza felé. Ha megtehettem volna hamarabb én is eljöttem volna. Ezért nem nekik kell megsértődniük, hanem nekik kell a gyerek nevében bocsánatot kérniük, hisz Ők a szüleik nekik kellene megnevelni.

Szerencsére a mi barátaink rosszul érezték magukat ez miatt, nem győztek bocsánatot kérni és magyarázkodni, hogy nem értik miért csinálja ezt, hisz nem látja ezt senkitől, nagyon rendesen bánnak vele a szüleik. Szerintem itt meg pont a szigor hiányzik, nincs miért szót fogadni a gyereknek, hiszen úgy sem fogják Őt megbüntetni. Bár az is kérdés, hogy ér-e valamit egy másfél éves gyerek büntetése... Persze mindig mondják, hogy nem szabad, de olyan kedvesen, mosolyogva... Szerintem nem veszi komolyan a kérést a gyerek...

Már fél év telt ez azóta, hogy találkoztunk. Nem tudom ugyan olyan maradt-e a gyerek azóta, a nyáron újra találkozni fogunk. Remélem kinőtte:-))