Hogyan tudnék úrrá lenni az érzelmeimen? Vajon ez meddig tart?
Kisfiam 1 éves lesz, de még mindig nem múlt el a "mindenen sírok" időszakom, sőt! egyre inkább előbukkan.
Nem tudok úgy elmondani neki egy verset hogy ne csuklódjon el a hangom, vagy úgy ránézni a fiamra, ha valami újat csinál, hogy ne kezdjenek el potyogni a könnyeim.
Elég arra gondolni, hogy pár nap múlva születésnap, és máris sírok. Egyedül vagyok ilyen? Normális ez?
Én még nem vagyok anyuka de olyan aranyos a beszélgetésetek.. :)
Érdemben nem tudok hozzászólni a témához de sok boldogságot kívánok a gyermekekhez! :)
Szia
2.5 és 1 évesek a gyerekeim. Én is nagyon el tudok érzékenyülni tőlük, főleg amikor valami nyilvánvaló módon kimutatják az érzéseiket/ragaszkodásukat. De nagyon meg tudnak ijedni ha könnyezni látnak, ezért mindig igyekszem visszafogni magamat, hogy ne sírjak a boldogságtól.
Szerintem ez nem kóros vagy ilyesmi. Talán a megváltozott hormonháztartás is rátesz egy lapáttal, meg az, hogy az egész életünket a sarkaiból fordította ki a mi kis kincsünk és hogy bizony ő/ők lett/ek ennek a világnak a közepe. Hát hogy a bánatba ne hatódnék meg, ha egyszer ennyire fontosak? nem ,szerintem ezzel semmi gond nincs. Ez a ragaszkodás és feltétlen szeretet(szerelem? hehe)alapozza meg az egész életét...
Ja igen, én még azon is szoktam könnyezni, hogy ha eszembe jut vagy éppen valami kapcsán az elszakadást tapasztalom. A nagyobbom már 2.5 éves, bölcsis, önálló és karakán, már nem ér rám, mert annyi fontos dolga akad... :-) fura. Tudatosan oda kell hatnom magamra, hogy hagyjam ezeket a törekvéseit és ne láncoljam magamhoz. Tanulnom kell az elszakadást...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!