Ha lenne rá anyagi lehetőséged, hogy csak apa dolgozzon, bevállalnád, hogy otthon maradj a gyerekkel?

Régebben úgy gondoltam, nem volna jó sokáig itthon maradni. Aztán a mikor megszületett a 4. gyerekem, valami átfordult bennem. Most mindennél többre értékelem a családommal töltött időt. Semmi kedvem munkába rohanni, összecsapni a főzést, és csak futtában találkozni a gyerekeimmel. Szeretném kihasználni azt az időt, amit itthon tölthetek. A nagyobbakon is látom, hogy sokkal kiegyensúlyozottabbak, amióta itthon vagyok GYED-en. Tiszta lakásra, főtt ételre jönnek haza, van rájuk időm délutánonként.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a szoknyámhoz ragasztom a kicsit. Időnként rá van bízva a tesókra, vagy a nagyszülőkre. Nem akarom, hogy kizárólag tőlem függjön.

A következő válasz azonban elgondolkodtatott:

"Egyszerűen nem akarnék leépülni és a játszótér-főzés- otthonlét háromszögben leélni az életemet."

Nem érzem úgy, hogy ebben élném az életemet, és vannak bizony témáim az anyaságon kívül is. Önkéntesként segítek nehéz helyzetű kamaszok körül, motorozni járok, sokat olvasok és tanulok.

Szerintem az otthonlét nem egyenlő a leépüléssel.

igen, itthon maradnék és bevállalnám a kistesót :)

de csak 3-4 éves korukig maradnék htb :)

én simán,pedig egyetemet végeztem.

Elvégre az azt jelentené hogy a bőrünk alatt is pénz van,tehát nyilván lenne saját kocsim,furikáznánk a gyerekkel/gyerekekkel ide-oda,napközben strand,pláza,vagy valamerre kirándulni,beülni ebédelni,tehát én akkor biztos nem itthon ülnék,tehát nem lenne mibe "beleőrülni"

Mások lennének a dimenziók,tehát simán bevállalnám:D

Iskolás korig bevállalnám simán. Utána pedig meglátnám, hogy mennyire vágyakozom vissza a munkába és aszerint döntenék.

Nagyon szerencsés vagy ha otthon maradhatsz. :)

Utolsó vagyok, a többi kérdésre lemaradt a válasz.

Szóval én úgy vagyok vele, hogy amint növekszik a gyermek és egyre értelmesebb, egyre jobban kommunikál azt érdemes kihasználni, mert ha már jön a suli utána már nem nagyon lesztek együtt úgy isten igazán.

"Egyszerűen nem akarnék leépülni és a játszótér-főzés- otthonlét háromszögben leélni az életemet."

ezt én írtam

olvasni akkor is lehet ha az ember dolgozik, tanulni meg nem akarok

szóval szerintem igenis leépülés itthon maradni, már most látom magamon, pedik csak 2 éve vagyok otthon

ha lenne pénzem, akkor nem bánnám az itthonlétet, utaznék annyit, ammennyit csak lehet