Kinek mennyi időre született a második babája az első után, és mi volt benne a nehéz abban az időben?

17 hónap van köztük és nem is az első idő volt nehéz, mert akkor a kicsi még állandóan aludt, hanem amikor olyan 5-6 hónapos lett és egyre többet volt fent, már neki sem volt elég a testi szükségleteinek kielégítése, más másképp is kellett vele is foglalkozni. Most a kicsi már 16 hónapos, most egész jó a helyzet, már játszanak együtt is végre.

Ugyanígy döntenénk, ez a korkülönbség nekünk bevált.

10 és fél év van közöttük. 2 házasság.

Jelenlegi házasságom "pecsétje" a hetekben született kisfiam.

Toleráns a bátyus, de látom a szemein, hogy kevesebb idő/figyelem jut rá. Igyekszem azért, de nem egyszerű, nem akarok rossz érzéseket kelteni benne.

Megértőnek tűnik és mindent igyekszek vele megbeszélni. Hagyom, hogy ő közeledjen, nem erőltetem, sokszor kerítek olyan helyzeteket, amiben igenis érezze, hogy ő a nagy bátyus és a picinek is nagyon fontos ő...

9 év 2 hónap,teljesen jó

Kis korkülönbséget nem akartam, sőt igazán 2. gyereket sem, aztán így alakult

de a 5-6 évenél kisebb korkülönbséget mostani fejjel sem vállalnám be

Nekünk kicsi 2 éves, pont tegnap beszéltünk arról párommal, hogy egyikünk sem tudná elképzelni, amikor a 2 éves mellet már ott van egy pici

21 hónap, két fiú között. Most 1 és majdnem 3 évesek.

Mi így terveztük és nem is bántuk meg. Nekem is az első fél év után lett nehezebb, tehát a kicsi 6-12. hónapjáig. Amikor a pici már igényelte a foglalkozást, viszont karon ülő baba volt. most viszont már sokkal könnyebb, hogy jár és el is játszogat, már sokat játszanak együtt is. Hamar összenőnek és remélem jó testvérek lesznek.

A férjem és az öccse közt majdnem 9 év van, ők mindig azt mondják, egykeként nőttek fel, sosem érezték testvéreknek egymást. Közös témájuk kb azóta van, hogy az öccse elmúlt 20 éves, de most se sok. Ezt én nem akartam a saját gyerekeimnél.

Szülőként egyébként biztos könnyebb, ha legalább 4-5 év van köztük, de gyerek szempontjából én a 2-4 évet tartom jobbnak.

Nehéz az elején két picivel, de szerintem megéri.

14 hónap (nem tervezett) a korkülönbség a gyermekeim között. Ha akartam volna sem lehetett volna jobban dönteni. Az első fél év ment mint a karikacsapás, a második egy picit nehezebb volt, hiszen itt már meg kell osztani a figyelmet, de hamar elrepült. Utána már tényleg kezdtem gondban lenni, a két gyerek együtt csudákat voltak képesek művelni, míg én a háztartást próbáltam leküzdeni. A nagy akkor már elmúlt két éves, kellett is neki a gyerektársaság, így úgy döntöttünk, hogy délelőtt bölcsődés lesz. Nagyon jó döntés volt, jót tett a gyereknek is, én is kész lettem gond nélkül a házimunkával a délután pedig már csak a gyerekeké volt. A kicsi 17 hónapos volt, mikor úgy éreztük, hogy már neki is kevés az otthoni légkör (óriási hisztiket csapot a bölcsiben, hogy ő nem mehet, itthon csak rosszat csinált már, semmi sem kötötte le, amíg nem ért haza a nagyobb), így ő is bölcsis lett délelőttre. Igaz, ami igaz közben én is állapotos lettem megint, így lehet ha én is fittebb vagyok bölcsi nélkül is gördülékenyebben mennének a napok. Nincs más segítségem csak a bölcsőde délelőttönként, a férjem hajnaltól késő estig dolgozik, sokszor hétvégén is, nem lehet rá számítani.

A gyerekek úgy szeretik egymást, hogy komolyan mondom még a gondozónők is elismerően nyilatkoznak róla. Sosem volt féltékenység, visszafejlődés, se semmi ilyen negatív tapasztalatom.

2 hó híján 3 év a korkülönbség, szerintem ez a legjobb! Persze, voltak nehéz percek (órák, napok), pl. amikor még szopizott a kicsi és a nagy közben telehányta a hálót :)

Most már 17 hónapos a kicsi is és szinte egész nap együtt játszanak, pedig féltem, hogy sok lesz a 3 év közöttük.

Kisebb korkülönbségnél az anyukának nagyon nehéz, főleg ha nincs segítsége, a nagyobbnál meg a testvéreknek lehet nehéz összeszokni.

Pont ma reggel volt a Csak csajok-ban erről szó és egy pszichológus ugyanezeket mondta.

ja csak a pszichológusokat ne:-(((

minden nő más, minden család más

kinekk ez , kinek az, nincs olyan hogy ideális korkülönbség

Hencsi, a pszichológus nem azt mondta, hogy a 3 év az ideális, hanem pont azt, amit utánad írtak, hogy minden családban egyéni, hogy mi az ideális és ezt a család tagjainak együtt kell meghatározniuk.

Nálunk ideális ez a 17 hónap, de simán elhiszem ,hogy másnál a 8-9 év az ideális.