Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Élvezitek a GYED-es időszakot?...

Élvezitek a GYED-es időszakot? Milyenek a napjaitok?

Figyelt kérdés
MI okoz igazán örömet,mi az ami hiányzik,mi az amin változtatni szeretnétek?Hogy gondoltok most az elkövetkezendő munkába-állásotokra,várjátok,vagy maradnátok otthon akár csak gyereket nevelni?
2011. febr. 6. 17:40
 1/8 anonim ***** válasza:
szeptemberben lesz két éves a fiam,akkor fogok visszamenni dolgozni.Várom is nem is.Szeretek itthon lenni a fiammal,nem unalmas,sokat csavargunk,találkozunk emberekkel,gyerekekkel.Igazából semmi nem hiányzik,mert már bulizni is voltam vagy háromszor mióta nem szoptatok.Max. az hiányzik,hogy nem tudok akkor és oda menni ahova akarok,meg kell tervezni,szervezni mindent.De ahova lehet,viszem magammal a fiam.Itthon nem maradnék semmiképp akkor sem,ha anyagilag megtehetnénk.
2011. febr. 6. 18:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:

sZIA!

Én/mi nagyon jól érezzük együtt magunkat.Másfél évs a kicsi lány,12 a nagyfiam.Pedig az élettársam munkanélküli.Mégsem szeretnék visszamenni .Pedig fél év múlva már csak a gyes lesz.Bízom benne hogy lesz valami munka.De így együtt vagyunk mind a négyen és ez felbecsülhetetlen.

2011. febr. 6. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:

Márciusban lesz 2 éves kicsi, szeptemberben megyek vissza.

Nagyon gyorsan eltelt ez majdnem 2 év.

Amikor fiammal voltam itthon 21 hónapos korától mát tanfolyamra jártam és 2,5 éves múlt, mikor elmentem dolgozni. Ő már 11 éves.

Akkor az megváltás volt, emiatt kicsit lelkifurdalásom is van most, hogy akkor úgy éreztem.

Először akics 2 éves korában akartam visszamenni, de inkább bevállalatm még fél év gyes-t is, ami csak alaminzsna.

Viszont semmiképpen nem maradnék otthon csak gyereket nevelni, szerintem szelleileg a nullára épülnék le.

2011. febr. 6. 19:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:

Legszívesebben itthon lennék mindig!!Nekem nem hiányzik a munka!!!!Nekem a családom a munkahelyem,karrierem:-DDD Imádok főzni,sütni,játszani,csavarogni a kislányommal,délután szundítani egyet,és hazavárni a férjemet vacsival!Pedig nagyon szerettem,a munkatársaimat is,és a hivatásomat is,néha bejárunk a kislányommal meglátogatni őket.Gyerekszerető pedagógusok vagyunk,minimum három gyereket szeretnénk(remélem,útban van a 2.baba).

Nem hiányzik semmi!!Kibuliztam magam,egészen 28 éves koromig,voltam évekig külföldön,és amióta megtaláltam Apát,azóta szeretek otthon lenni,és sosem unatkozom!!

Akiket szeretek,azokkal tartom a kapcsolatot továbbra is,néha elmegyek a férjem koncertjeire,ha nem vagyok fáradt,átjönnek a barátnők,vagy mi megyünk,nekem ennyi kikapcsolódás elég!!

2011. febr. 6. 21:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
7 hós a kisfiam, életem legboldogabb és leggondtalanabb időszakát élem meg. Minden a fiammal együtt töltött perc boldogsággal tölt el, nekem nem hiányzik a munkahelyem, a stressz, meg a teljesítési kényszer sem. Én a fiam 3 éves koráig itthon akarok maradni. Addig meg főzök, sütök, háztartást vezetek, jönnek a nagyszülők látogatni minket, néha mi megyünk, ügyeket is tudok intézni, viszem a fiamat is, ha el akarok menni valahova, a férjem, vagy a nagyszülők vigyáznak a picurra. Szóval ezt az egészet nem kötöttségként élem meg.
2011. febr. 6. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
10 hónapos a lányom. Annyira élvezem az itthon töltött napokat, hogy már most sajnálom, hogy eljön az az idő, amikor vissza kell menni dolgozni. Persze hallottam már azt is, hogy lehet, hogy egy év múlva már nem így fogom gondolni. Amiben lehet is igazság akár, de remélem nem így lesz.
2011. febr. 7. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:

DE jó Titeket olvasni!


Én az ovis nagyfiamnál nagyon élveztem azt a két évet amit itthon tölthettem vele,aztán 4 év korkülönbséggel jött a hugi.

Tavaly a kisfiam nagyon beteg volt több hónapig és én lelkileg kikészültem,sokszor még mindig mintha abban az időszakban lennénk,sajnos rengeteget aggódom,hogy ne jöjjön vissza a betegség és a jelenben nem látom meg a sok-sok pozitívumot,hogy gyönyörűek a gyerekek,hogy mindketten (most) egészségesek...

Vajon el tud e idővel múlni bennem ,le tud e csitulni az a mérhetetlen fájdalom amin keresztülmentem a kisfiam állapota miatt...az eszemmel tudom,hogy gyönyörű időszakom van,de mégis nagyon rányomják a tavalyi események a bélyeget arra,hogy hogyan tudom megélni a jelent.

2011. febr. 7. 10:42
 8/8 anonim ***** válasza:
Szerintem ha ilyen szépen leírtad a fájdalmadat,amit mérhetetlenül sajnálok,talán adj magadnak egy pici lehetőséget,s ne félj szakemberhez fordulni.Lehet az pszichológus is,én személy szerint a válásom után három galyra ment kapcsolatot követően /és több próbálkozás után/kineziológushoz fordultam...nem bántam meg,mert ma vagyunk 2 éves házasok,a pici fiunk pedig szombaton volt másfél éves:))) mármint nem a kineziológussal,hanem azzal az édes pasival,akit "elkergettem" volna magamtól ha nincs a segítség!!!
2011. febr. 7. 15:21
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!