Örömmel vagytok otthon a pici babátokkal (0-tól 2 éves korig)?

Nagyon nem szeretek itthon lenni :(

1. aránylag jól alszik, de olyan is van, hogy órákig fenn van

2. most nem olyan jó, sokat vitatkozunk

3. nem nagyon :(

4. 13 hós

5. 30

6. első baba

7. teljesen kialakult a napirend

Imádok itthon lenni a kisfiammal,én ezt nem is gondoltam volna,hogy ilyen jó dolog ez az anyaság!Nem is tudom eddig miért éltem??Már most rosszul vagyok ha belegondolok,hogy 2 éves korába vissza kell mennem dolgozni!

1.Átalussza az éjszakát(8-8-ig,reggel 6-7 óre fele iszik tápszert és durmol tovább)

2.Nagyon jó!

3.Szülés óta kicsit ritkábban van de az minőségi!(kb heti 1X)

4.8,5 hós

5.29

6.első baba

7.1,5 hónapos kora óta van napirendünk.

én már nem vagyok itthon teljesen, 4 órában dolgozom. nekem így lett kerek a világ. a lányommal nagyon szívesen voltam és vagyok, de az itthonlét kiborított, mindig takarítottam, főztem, mosogattam...stb. 1 év alatt ebbe fáradtam bele, pedig nem vagyok úri nő, csak ez kicsit sok volt. így viszont rettentően sietek haza, boldogan ölelgetem a kislányom, a többit hanyagolom, ráfogom, hogy nincs időm:-)

1. kb 11 órát alszik, de legalább egyszer ébred, ha szerencsénk van, akkor egy kis tea, és már alszik is, ha nincs szerencsénk ezt megismétli párszor, vagy huzamosabb ideig, akár 1-2 órát is ébren nyűglődik. gondolom ilyenkor a fogak jönnek.

2. a férjemmel jól kijövünk, ő a "szobalajhár", én meg a hétfejű sárkány:-) mindig szapulom a lustaságát, ő meg minél többet dorgálom, annál lustább...de remélem így öregszünk meg

3. van, de nem rendszeresen, sokat kelünk a lányunkhoz felváltva, én vagyok a korán fekvő és korán kelő, a férjem inkább tovább fennmarad, és később kel. így ritkán vagyunk együtt, de ez nem zavarja egyikünket sem.

4. 1 éves a lányunk

5. 38 éves vagyok

6. első baba

7. napirendünk mindig is volt, csak ahogy nőtt, úgy változott, mindig voltak pár hetes korszakok, amikor össze-vissza volt minden, de aztán beállt egy rendszer, ami tartott egy darabig. pl az első 6 hétben 3 óránkénti evés, majd utána hirtelen 4 óra lett, és éjjel is csak egyszer kelt enni, majd egyre többet volt ébren, 7 hónaposan drasztikusan csökkent a nappali alvásigénye, most az elmúlt hetekben állt át a napi egyszeri alvásra, ami persze megint nem volt zökkenőmentes, illetve még most is okoz elcsúszásokat, de be fog ez is állni.

Mindig is tudtam, hogy imádni fogok itthon lenni és hogy sok gyereket szeretnék. Ez eddig életem legszebb időszaka!

1. Végigalussza az éjszakát, de most jön felül a foga, általában egyszer felébred.

2. Sokat segít nekem, ő vásárol munkaidőben, soha nem engedi, hogy én cipekedjem végig az utat a csomagokkal és a gyerekkel. Mindenben számíthatok rá, csodálatos apának tartom.

3. Van, de jóval kevesebbet vagyunk együtt szexuálisan, mint a baba előtt. Ez részben miattam is van (hormonok), részben azért is, mert mindketten elfáradunk a nap végére :(

4. 10 hónapos.

5. 25 éves vagyok.

6. Az első baba, de még kettőt szeretnénk! :)

7. Van, reggel 6 körül tápszer, utána alvás 8-ig. Felkelünk, játszunk, én is reggelizek, ő addig általában pakol a konyhában. 10-kor tízórai, majd lepakolja kb. 3-szor a DVD-ket a polcról stb., játszunk. Fél egy körül alvás, du. kettőkor ebéd. Főzök, ő addig elvan a szobában, ide-oda mászik a lakásban, mindent lepakol, amit elér. Apa hazaér kb. fél 5-re, én egy kicsit lazítok, ők játszanak. Este 6-kor uzsonna, majd fürdés, mi is fürdünk, majd a baba alszik egy picit. Utána megint pakolás, huncutkodás, egészen este 9. Megint egy pici alvás, este 10-kor tápszer és alszik is.

Bocs, ha nagyon részletes voltam :)

- este 8-tól reggel 7-ig, általában hajnalban egy kis ébredéssel

- szeretetteljes és nagyon jó, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy kicsit fáradtak vagyunk mindketten

- éppen ezért heti 1-2*, nincs többre energiám

- 8,5 hónapos

- 35

- első, és szeretnénk még egy babát

- van, de nem kőbe vésve... pl. nagyszülőknél hétvégén másképpen alakul... ez sem katasztrófa, a lányunk jelzi, mikor mire van szüksége és ahhoz igazítjuk a dolgainkat

Alapvetően jól érzem magam otthon, szeretek a kislányunkkal lenni, nézni, milyen ügyes már, de néha nagyon hiányzik a felnőtt társaság, az intellektuális kihívások... hiányzik a munka... de majd ennek is újra eljön az ideje... mindenesetre ki szeretném használni maximálisan az otthon tölthető időt... a munka megvár...