Tanácsot kérnék a babák lelki világával kapcsolatban: Hogyan lehet, jól "összebarátkozni" egy picivel?

bízd csak rá! látni fogod, minek örül! Annyi biztos, hogy 1.napjától ő már ember, akit tiszteletben kell tartani, nem kell lerohanni. Idő kell ahhoz, hogy "megszelidítsd" (mint a Kishercegben...)

az sem elhanagolható szempont, hogy kisbabás szülők nagyon örülnek, ha van segítség! Ha heti/havi 1 alakalommal tudsz menni segíteni, hogy ők legalább 1 órára kiszakadhassanak a verkliből, azzal nekik is rengeteget segítesz! És még a baba is örülni fog, hogy megint játék következik!

Lehetőség szerint minél többet találkozz velük. A babáknak elég rövid a memóriája, vannak időszakok, amikor csak azokkal "barátkoznak", akiket napi szinten látnak. Ismerősök babáival nekem az volt a módszerem, hogy ha meglátogattam őket, nem mentem rögtön oda hozzá, nem próbáltam felvenni, mert kell nekik egy kis idő, amíg megszokják a jelenléted. Nagyon babafüggő, mennyi idő kell ehhez. Aztán ha már ő kezd érdeklődni irántad, akkor beszélj hozzá, ülj le vele játszani, kérd meg, mutassa meg a játékait stb. Ne légy hangos, ne csinálj hirtelen mozdulatokat, amitől megijedhet.

Mindig jelentsd be, mikor mész látogatóba, és kérd meg a nővéredet, hogy készítse fel a babát arra, hogy te jössz (pl. mutasson neki fényképet rólad, stb.), így ha már nagyobb lesz, valószínűleg várni fog téged :)

Minél hamarabb babázz vele! Nekem a nővérem babáit pár órásan már a kezembe nyomták, aminek nagyon örültem, bár furcsáltam, hogy senki nem aggódik a bacik és hasonlók miatt. Heti egyszer meglátogattam őket (általában amikor nem volt otthon az apuka, mert akkor néha tehernek éreztem magam.). A nagy most 3 és fél éves és imád engem, a középső is, aki másfél. Nekem most 3 és fél hónapos a babám és nővérem 3. babája 2 hónapos. Örülnek, ha megyek nagyon. Szerintem nagyon boldog lehet a nővéred, hogy ilyen jó nagynénije lesz a gyerekeknek. Vigyél nekik apróságokat kis koruktól. Pl. kis babaruhát, apró játékot, később kekszet vagy ilyesmit. Pár száz forintos dolgok ezek. A szülők is örülnek (kezdeti időkben minden ilyen dolog hatalmas segítség) és később a baba is nagyon fog örülni.

Szerintem mindig kérdezz rá, hogy felvehetem, etethetem stb. és akkor a szülők se érzik tolakodásnak.. és ők is örülnek, hogy nem ők etetnek, pelusoznak, ringatnak néha...:)

Csak szeresd!!! :)

és érezni fogja, és viszont szeret.

az én lányom 1 embert nem csíp: az érzelmileg teljesen instabil barátnőmet (kicsit idegbeteg szegény....) megérzi, ha valaki nem kiegyensúlyozott :)