Ha megtehetned hogy a gyerek 5eves koraig otthon maradhatsz vele, maradnal?

Ha találkoznak a gyerekeid más gyerekekkel is, akkor ebben nincs semmi káros szerintem. Otthon végezhető munka az más.. :) (amúgy mit csinálsz, mert én is töröm a fejem valami itthon végezhetőn).

De a legjobb barátnőm az öccsével és a szüleivel pld. tanyán nőttek fel, és ők csak suliba jártak 6 éves koruktól.. és mégsem lettek lelki "nyomorékok" egyikük sem.

SOHA. Megőrülnék, ha még itthon kellene maradnom.

5 éve vagyok itthon a két gyerekkel, már vágyok a közösségre, hiányzik a munka, illetve az is, hogy ne csak a gyerekekről beszéljünk.

Figyi, épp a múltkor pattantunk össze a párommal egy kicsit. Rám szólt, hogy ne netezzek, meg ne telefonálgassak annyit.

Én azt tudtam neki mondani erre, hogy nekem ez a két dolog van, ami ablak a külvilág felé. És bocsika, de az agyi kapacitásomat nem meríti ki az egész napos hol van a cica, meg mit csinál a kutyus...

Szóval ezért golyóznék be, ha itthon kellene ülnöm évekig. Én szeretem az embereket, imádtam dolgozni, szerettem segíteni rajtuk, és már várom, hogy visszakerülhessek az imádott munkatársaim közé. És természetesen a másik oldala az, hogy a gyereknek is kell a társaság.

Én nem maradnék, mert a fiam már most láthatóan (másfél éves lesz) igényli a gyerektársaságot, és nem azért mert mi nem foglalkozunk vele. Egyébként meg szerintem egy gyereknek az oviban a helye, illetve jó, ha már kicsinek megszokja, hogy máshol is vannak szabályok, alkalmazkodni kell stb. Hátránya még szerintem nem igen származott senkinek az ovis évekből.

Az már más kérdés, hogy ha tehetném, otthon maradnék úgy, hogy nem dolgozom, közben vinném oviba a fiam, vezetném a háztartást, de szerintem ez sokáig nem lehet életcélja senkinek. -de gondolom nem így értetted. :)

Nem tudom mennyi idős vagy, hogy 6 éves korig veled lehetett az anyukád otthon, én már 30 múltam, de az én anyukámnak is csak 3 év volt a gyes.

Nem maradnék itthon.A gyereknek is kell a közösség,meg nekem is hogy visszazökkenjek a munkába és nem folyton itthon lenni,mégha nem is lennék rászorulva,hogy dolgozzak.Nem hiába 3 év a gyed,mert az első 3 évben van nagy szüksége a babának az anyukára,azt a három évet nem pótólja semmi,de ahogy elmúlik 3 éves a gyerkőc,kellenek neki más ingerek,a közösség,vagyis hogy szocializálódjon.

Nekem két gyermekem van,a fiam 3 és fél éves lassan,tavaly szeptember óta jár oviba,a kislányom meg februárban lesz 2 éves.A lányommal szeretnék még 1 évet itthon lenni,aztán ő is megy az óvódába én meg visszamegyek dolgozni,igy is néha hiányzik a munkám,úgyhogy jó lesz majd visszatérni. :)

14:32-es vagyok!

A kisebb fiam fél éves volt, amikor depressziós lettem. A munkahelyemen behívtak, hogy menjek vissza dolgozni, vagy áthelyeznek máshova, mert nekik munkaerő kell, nem pedig otthon lévő anyuka. Ez, s a folyamatos egyedül lét, semmiféle család segítség váltotta ki a depressziót. Nagyon nehéz volt, de 2-3 hónap alatt kikecmeregtem.

Van, aki bárja az otthon létet évekig, én nem. Pörgős életem volt, a munkában egyedüli nő voltam 25 férfi között, ehhez képest a gyermekvállalások, a folyamatos otthon létek nagy fordulat volt az életemben.

Meg lehet vetni, hogy beadtam a gyermekeimet bölcsibe, oviba, de úgy gondolom, hogy nem csak a gyermek szempontját kell nézni. Imádom a gyermekeimet, mindent megteszek értük, de ehhez az kell, hogy normális anyuka legyek. Ehhez pedig NEKEM van szükségem közösségre, munkára. Mennyivel jobb egy olyan idegbeteg édesanya, aki otthon van a gyerekekkel 4-5-6 évig, vagy olyan, aki dolgozik, de alig várja, hogy láthassa a gyermekét munka után.