Egyik kicsi, másik pici, a nagy nem alszik el egyedül, hogy oldjátok meg az altatást (főleg nappal)?
Ugyanígy volt nálunk is. 2 éves volt mikor tesó megszületette, és a nálunk is úgy alszik a mai napig, hogy mellé kell feküdnöm.
eleibe semmi gond nem volt, hisz a baba eszik alszik, egyáltalán nem altatgattam a picit, hanem letettem. Persze volt azért, hogy sírt mert fájt a hasa, addig a nagynak adtam valami feladatot, míg elaltattam. Persze amíg icipici volt, akkor még az sem zavarta a kicsit, ha a bátyó ott feküdt vagy ültz mellettünk.
Igazából a nagyobb megpróbáltatás akkor jött, amikor a kicsi egyre kevesebbet aludt, amikor délelőtt még aludt, de délbe fölkelt, majd olyan 3 fele aludt vissza. Viszont a nagynak meg délbe kellett aludni, na az nehéz volt. Átmentünk másik szobába, és olyan sokszor volt, hogy már kezdett szundítani, amikor a kicsi elkezdett üvölteni. Nagyon kemény időszak volt ez. De a a nagy nem aludt, délután nem lehetett vele bírni.
Mostmár, hogy a kicsi is áttért a napi egy alvásra, hálistennek őt csak leteszem délbe, és alszik is, így van idő a másikat is álomba meríteni. Mostmár túlvagyunk e téren a nehezén.
Egyet tanácsolok, ne szoktasd még véletlen se a picit arra hogy veled aludjon, vagy ringatva , ne igényeljen alváshoz téged, mert akkor belebolondulsz.
Leakartam szoktatni hónapokon kerseztül a nagyot arról, hogy le kelljen mellé feküdnöm, de akkor inkább nem aludt, őt nem izgatta a dolog, csak velem szúrt ki akkor délutánra.
Volt, amikor a kicsi is nagyon igénylet alváshoz engem, na akkor nagy bajba voltam, mit is csináljak. De kaptam egy nagyon jó könyvet "aludj jól gyermekem" a címe. Kicsit fura körítéssel, enyhén túlozva vannak a példák írva benne, de a lényeget a módszert kiragadtam, és 2 hét alatt megtanult a kicsim egyedül aludni. Szerencsém volt, valakinek be jön ez a könyv valakinek nem. De én hajszál pontosan úgy csináltam mindent ahogy leírta, megérte a fáradságot! Neki is jobb így meg nekem is. Kár hogy a nagynál nem hallottam erről.
Jó egészséget neked is és a babának is!
Szia!
Tapasztalat beszél belőlem, hogy a kicsit amikor alvás van, le kell tenni az ágyába, és hagyni, hogy egyedül elaludjon!
A nagyot meg, ha addigra nem sikerül rászoktatni az egyedül alvásra, akkor addig kell ott maradni vele, míg el nem alszik!
Sajnos nálunk is ez a helyzet a mai napig, a 8 hónapos Kisfiam születése óta beteszem az ágyba és elalszik, néha van sírás, de nagyobb részben egy hang nélkül alszik el.
A majdnem 3 éves Nagylányomnál ott szúrtuk le, hogy beszoktattuk a mi ágyunkba, mert tavaly előtt elromlott a kazán és a szobájába tök hideg volt, csak a mi szobánkba volt normális fűtés, és hát a kényszer az nagy Úr!
Amúgy addig normálisan már 1 évesen nem a rácsos ágyba aludt, hanem egy 90*150-es matracos ágyon, egyedül.
Üdv egy 8 hónapos Kisfiú, és egy 2,5 éves Nagylány Anyukája.
Szia, nekem 22 hónap van a lányaim között, a kicsi most 2 hónapos. A nagylányom sem tud egyedül elaludni, nappal az ölemben alszik el (1 perctől 20 percig terjed, változó) és utána viszem át az ágyba, este pedig mellé kell feküdni (szintén 1 - 20 percig).
Este jó dolgom van, mert apa fekszik mellé, addig én a picivel vagyok.
Nappal ha szerencsém van, akkor a pici épp alszik amikor a nagyot altatom, vagy mondjuk ébren van, de nézelődik. Párszor előfordult már, hogy sírt a pici, amíg ölben volt a nagy, olyankor őt a lábammal ringatom (pihenőszékben van), a nagyot nem zavarja a pici sírása.
Terhesség alatt én is tanakodtam ezen, hogy fogok egyszerre kettőt altatni, de igazán nincs ezzel gond szerencsére.
Próbáld majd mindig akkor altatni a nagyot, amikor a kicsi nyugiban van (alszik vagy néz, de nem sír).
köszi a válaszokat.
az auldj jólt a kislányomnál próbáltuk, hát nem jött be, és nem is szeretnék vele még egyszer kísérletezni, igazából anno csak kétségbeesésemben próbáltam ki....
valahogy így gondolom én is, ahogy a legutolsó válaszoló írja, hogy akkor altatni, amikor a kicsi alszik vagy nyugiban van. csak mindig az lebeg a szemem előtt, hogy a kislányom amikor ennyi idős volt ,sosem volt olyan, hogy nyugiban ellett volna magában, 2 percre sem. vagy cipelni kellett, vagy foglakozni vele vagy akármi. ha nem ,akkor 1 perc múlva nyöszögni kezdett, 2 perc múlva meg sírni....nagyon remélem, hogy a tesókája egy nyugisabb típus lesz, mert ha nem, akkor a hajam szála is kihullik majd.... :s
ha a kicsi elaludt majd utána fogod altatni a nagyot. Vagy nekünk volt olyan, hogy a kicsit a mellkasomra fektettem a nagy meg mellémfeküdt és egyszerre altattam. nálunk 17 hónap van a két kisfiunk között, nem egyszerű, de megoldom. :) jó gyerekek :) a kicsi 14 hónapos, a nagy 31 hónapos.
sok sikert!!
Nálunk a mai napig úgy van a kicsi 9 hónapos elalszik elözször szopi közben,majd viszem a nagyot aki már 3 éves.Közöttük 25 hónap van.
A lányom sem alszik el a mai napig egyedül.......Mellette kell lenni.
Elözször aludjon el majd a pici aztán a nagyobbik......
Nálunki is ekkora a korkülönbség, nagy csak velem alszik el és én is rettegtem, hogy mi lesz. Most 3 hónapos a kicsi és egy kezemen meg tudom számolni hányszor okozott ez gondot.
Én mindig megvárom, míg a kicsi elalszik és utána megyek el a naggyal. Én is alszom/fekszem mellette és ha a pici felébred, akkor szoptatom vagy kézben ringatom, amíg a nagy fel nem ébred.
Egyedül elalvás: mi is próbáltuk, nekem nem megy sajnos ez a hagyjuk sírni a gyereket módszer, egyszerűen nem ér meg nekem ennyit az egész.
Egyébként fele annyi problémát sem okoz ez, mint gondoltam.
Én most attól félek inkább, hogy mi lesz, ha a pici majd alszik 11 körül, a nagy 1 körül, majd a pici 3 körül, ahogy már itt más is írta.
Ja, és a picit mi is úgy altatjuk, hogy letesszük az ágyba és magától alszik el, próbáld meg te is így szoktatni majd, bár tudom, hogy ez sokszor nem rajtunk múlik:)
8 hónap az még rengeteg! másfél-két éves korban is rettentő sok minden változik akár hetek alatt nemhogy 8 hónap alatt.
Másfél év van az enyémek között és az enyém is csak úgyalusdt el ha bent maradtam vele.
Mikor a kicsi megszületett ez nem tudott működni. Egész egyszerűen nem volt rá kapacitás, alkalom, mert a kicsinek is szüksége volt rám. Egyszerűen azt mondtam egy nap: "Rendben kicsim, beteszlek, puszi, aludj jól. Anya kimegy hugihoz, mert hallod sír, ő is számít rám, de nem megyek sehova, itt leszek kint a másik szobában, jó?! Ő, meg, mint egy halál értelmes 3-4 éves: Jó ,Anya! Az ajtót mindig niytva hagyom résnyire "Tudod, itt leszek kint, nyitva hagyom az ajtót" (ez fontos, a sötétben fél nagyon)
és az első nap még óbégatott, kurjongatott, de 4-5 nap után pár percre lecsökkent az óbégatás és mostanra teljesen természetes neki, sőt ha a kicsi veszettül üvölt még úgyis elalszik a nagy, nyitott ajtó mellett, pedig régen csukott ajtó mellett ha kinyitottam a hűtőt a konyhában ő felébredt rá
Nem érdemes most előre ilyeneken agyalnod hidd el. Azért írom ezt, mert nekem is ezt tanácsolták és igaz. Majd ha ott tartasz az élet megoldja!!!
Másfél éves koráig a nagy nem aludta át az éjszakát... Mondtam a férjemnek, mikor trhes lettem, hogym i az istent fogunk csinálni. Egész éjjel két gyerekhez járunk etetni?! Ő meg: maj akkor aggódjunk ezen, jó. majd elintézi az élet. És tessék. Másfél éves lettm ire jött a tesó és este 9-reggel 9-ig durmol úgy hogy ágyút lehet sütni mellette....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!