Eljutottunk a sírok, vígasztaljatok karban órákig különben végetek korszakhoz?

próbáld meg ringatni a bölcsőben. én úgy altattam a lányom, hogy hason feküdt, és simogattam a hátát, de volt, hogy a derekára tettem a kezem, és úgy ringattam.

egy dolog még bejött, ez pedig a susogás. A Suttogó könyvében olvastam a "susogás és ütögetés" módszert. a susogás egyértelmű, az s hangot kell folyamatosan mondani, mint egy vízcsap, az ütögetés pedig a hát illetve háton fekve a mellkas kis apró ritmikus ütögetését jelenti. ez utóbbit nem alkalmaztam, maradt a susogás és simogatás. persze közben cumizott.

azzal nem értek egyet, hogy hagyni kell sírni, legalább is nem hosszú ideig. néhány perces sírás belefér, egyáltalán kell is egy kis idő, míg az ember kitalálja, hogy vajon miért sír. Állítólag ok nélkül nem sírnak...ezt én nem tudom, nem vagyok szakember, de azt tudom, hogy a kézben való ringatáshoz nagyon gyorsan hozzászoknak.

szóval próbáld meg úgy altatni, hogy beteszed a bölcsőbe, ott ringatod, vagy simogatod, közben pedig susogj neki.

Szia!

Majd most jönnek azzal, hogy ilyen kicsit még nem lehet sírni hagyni, nem ok nélkül sír, szüksége van rád... Igen ám, csakhogy ez nálunk is így volt és nekem se lett volna kifizetődő, ha reggeltől estig fogom. Egy kis sírás nem a világ vége. Én úgy oldottam meg, hogy letettem-sírt-felvettem, megvigasztaltam-vissza tettem. Ezt játszottuk kb 3-4 napon keresztül egy nap 30x, de megérte. Azóta maga alszik el és sokat játszik el egyedül igaz már 5 hónapos múlt. De ha akkor nem így csinálom még most is ringathatnám el alvás előtt és lehet egész nap ezt kellene tennem...

Az én picim már 5 hónapos, de ugyanez volt vele is. Ahogy letettem, már sírt. Csak a karunkban aludt el, és nagyon sokáig kellett ringatni, hogy utána ne ébredjen fel, ha beraktam az ágyikójába. Leszakadt a karom, az átlag alvásidőm napi 4 óra volt. Olyan voltam, mint egy zombi.

Kb. 3 hónapos korára ezt "kinőtte". Egyszer este fürdés és evés után elaludt, akkor beraktuk az ágyába, és a éjszakai evések kivételével már nem kelt fel, nem kellett ringatni, bealudt már az evés vége felé, akkor ment vissza a helyére. Azóta is ez van.

Soha, egyetlen percre se hagytam sírni.

Nem hiszem el, hogy egy olyan kicsi baba, aki még azt se tudja, hogy merre van fejjel előre, aki nemrég még a pociban volt, és ahol szinte állandóan ringatva volt, hirtelen megszokja a ringatás nélküli létet.

Nem hiszem, hogy egy olyan bonyolult dolgot tud véghezvinni, mint a szándékos sírás. Úgy tudom, még a memóriájuk se terjed napokra ki, a rövid távú memójuk működik még csak inkább. A rutint csak pár hét múlva kezdik megérteni.

3 évet küzdöttem a gyerekemért, és 3 vetélésem volt. Soha nem tudnám direkt sírni hagyni. Ennyit el lehet viselnie mindenkinek.

Sírós baba, ennyi. Minden babának elmúlik ez az időszaka egyszer. Vagy elviseled, vagy tényleg hagyod sírni. Aztán egyszer csak belefárad, és elalszik a sírásba.

A te döntésed.

Igen, még nagyon picike. A közelségedet akarja, semmi mást. Ne "rázd a valagát" (nem is értem...), hanem bújj mellé az ágyatokban. Ha szopit kér, szoptasd meg.

Én nem vagyok a sírnihagyós típus, mindig odabújtam mellé, a háztartás maradt, a kicsi volt a fontos. És cseppet sem bánom.

Most 21 hónapos, régóta egyedül alszik el, és nyugodt, tudja, hogy mindig számíthat rám.

Nalunk is ez volt,en sosem hagytam sirni,sajnaltam.

valahogy ugy vagyok vee hogy ez egy idoszak,tul lehet elni,es kesobb konyebb lesz.Most 10honapos,meg most is sokszor igenyli azt hogy rongassam,setaljak vele egy kicsit,de mar joval kevesebb az igeny ram,es gondolom ahogy idosodik egyre kevesebb alkalommal leszek en a minden.

Én sem hiszem, hogy hisztizik és hogy ok nélkül sír...

Az én picim már 7 hetes és ugyanaz a helyzet ha leteszem a karomból és berakom a kiságyába ordít... ez van újra felveszem. A fenekét pedig nem kell rázni az én karom is kivan néha de túl élhető hidd el fél év múlva már jobb lesz.

23 hónapos és 7 hetes kisfiúk anyukája

:) Mi a lányunkat 14 hónapos koráig ringattuk! Pedig már kicsi sem volt, könnyű sem volt. Mi lesz, ha tényleg ölbe baba a tied is, ha már most "lerohad a karom és a hátam a sok valagrázástól"

Kicsi az a baba nagyon. Szüksége van rád! Nem vagyok híve a hagyd sírni módszernek. Nincs elkapatva az én kicsim sem, holott írtam, mi ringattuk. Egyik napról a másikra leszokott róla, kedves, boldog, ragaszkodó kislány lett.

Később már magadra is tudod kötni hordozókendővel és akkor a házimunka is megy baba mellett.