Szerintetek hogy csillapítsam a bűntudatom?

Alap, hogy gyereknevelésben és párkapcsolatban nem hibást keresünk, hanem megoldást. A hibás keresése csak arra jó, hogy a probléma megmaradjon és legyen mellé még egy konfliktus is.

A gyerek leesett. Ki nem kapta el? Senki. Se te, se a férjed, se én. Hibáztassuk hát azt, aki nem kapta el: senkit. (A magyar nyelv csodái: kettős tagadás:D)

Hogy kinek a feladata ezt a jövőbne megakadályozni? Hát a tiéd meg a férjedé.

A sztoriból az jön le, hogy a férjed nem csak hogy nem tudja kezleni a vészhelyzeteket, de konkrétan pánikolósabb mint te, vagy a gyerek. Ez egy jó lescke arra, hogy ha beüt a tényleges baj, célravezetőbb őt ignorálni, kihagyni és keresni valaki olyat, aki tud és hajlandó segíteni.

És utólag megnézve, történt kár? A gyerekbne nem. A férjed viszont bántott téged. Szomorú.

Bűntudatod ne legyen, ninc sértelme. És ne hagyd, hogy bűntudatot keltsenek benned. Aki ezt tezi, az rosszat akar neked.

Nem olvastam végig a válaszokat, de biztosan többen leírták, hogy nagyon mérgező férjed van. Sajnálom :( ha van rá lehetőséged, gyujts pénzt, és dobbants tőle minél hamarabb a saját és a gyereketek érdekében!

Amúgy semmi visszafordíthatatlan nem történt...az a gyerek még nem született meg, aki nem esik le néha innen-onnan, meg nem üti meg magát, a legnagyobb szülői odafigyelés ellenére is! A babad egészséges, te meg nagyon jó anyuka vagy.

Az én gyerekem 15 hónapos, nem tudom megszámolni, hányszor esett már, meg ütötte be a fejét pl, pedig helikopter anyuka vagyok, de ő meg egy örökmozgó kis rosszcsont :D amint a nagymozgasok rendesen beindulnak, ezeket teljesen kivédeni nem lehet, max leredukalni az esetek számát. Hidd el, jó anyagból vannak ők nagyon, nem olyan könnyen sérülnek azért, mint mi azt hisszük ;) a ferjeddel pedig nyugodtan legyél határozott, és ugyanolyan bunkó, mint ő veled, mert ezt érdemli. Probalj megnyugodni, koncentrálj a babádra és magadra. Kitartást ❤️

Más segítséged, jó barátnőd, közeli rokon van ott a közelben, akivel rendszeresen tudsz beszélgetni? Ez fontos szerintem nagyon.

Szia!

Az én kisfiam már 3 éves elmúlt, de a mai napig olyanokat tud esni hogy csak na pedig ott vagyok mellette mindig. Mikor kisebb volt akkor is előfordult, hogy tényleg csak pár másodpercre fordultam el, és lecsúszott az ágyról, olyan is, hogy úgy esett, hogy elharapta a száját, fogából letört egy pici darab, sorolhatnám még. Nekem is mindig bűntudatom volt, mindig azon járt az agyam sokáig, hogy lehetek ilyen felelőtlen, nem tudok rá figyelni, nem egyszer el is sírtam magam. Szerencsére a férjem higgadt maradt, nyugtatta a kisfiamat és engem is mikor ilyen eset történt.

Ilyenek a gyerekek. Megindul a mozgás onnantól kezdve ezzel kell számolni, hogy bizony nem tudsz mindent kivédeni, elég pár másodperc és ilyenek történnek.

Ne haragudj, hogy ezt mondom de a férjed nagyon undorítóan viselkedett. Helyette inkább csendben maradtam volna, mert vele is ugyanúgy megtörténhet ez mint most veled.

Remélem azóta megtudtátok beszélni.

Hidd el jó Anya vagy, a babádnak a legjobb❤️