Gyakori, hogy egy baba csak az anyját akarja, vagy velem van a baj?

Szeparációs szorongásnak hívják. Ebben a korban kezdődik.

Felnőtt, rendben levő önbecsüléssel rendelkező férfiként ez nem kéne megborítson és olyanokat mondani egy 8 hónaposra, hogy nem szeret. Istenem! Ajánlom az önismeretet illetve hogy edukáld magad gyerek lélektanból, és nézz utána, milyen stációi vannak még egy baba/kisgyerek fejlődésének. Plusz ne vedd a szívedre ha 3-4 évesen a fejedhez vágja, hogy nem szeretlek, miután nem engedtél meg valamit - az ugyanis nem arról szól.

Kisfiamnál sosem volt vészes a szeparációs szorongás, pedig készültem rá, de pl. ismerős kislányt még 14 hónaposan sem lehet kihúzni anya fenekéből 🙂

Ezt nem szabad magadra venned,főleg ha ő egész nap vele van (és a biztonságot, állandóságot jelenti neki), te meg esetleg csak munkaidő után tudsz vele foglalkozni.

2.5 éves a lányunk. Ő a születése óta ilyenvolt. Kb fél éve, hogy bölcsibe ment, akkor rendeződött a dolog. Csak én léteztem addig neki, férjem fejre is állhatott.

Fiunk 5éves ő is oviig csak velem volt el.

Mostmeg már jobban odavannak az apjukért mint értem.

Másfél éves kisfiam abszolút anyás. Ha a férjem és köztem lehet választani, mindig engem választ.

A férjemnek mégis van alkalma megélni, milyen, ha őt preferálja, méghozzá akkor, ha ő viszi át a nagyihoz. Pont úgy viselkedik ott vele a fiunk, mint itthon velem. A nagyitól állandóan az ő ölébe maszna, ő vegye fel, ő csináljon vele mindent. Szereti is megélni, milyen, ha ő a no. 1. :) Csak ehhez az kell, hogy én ne legyek ott.

Esetleg hátha nálatok is segìt, ha anya nincs a közelben.

Általában 8-10 hónapos korban beüt ez, amikor már többet találkozik másokkal is és a látása is jobb, felismeri az anyját és azt, aki nem anya. Ő a biztonság, a minden, ez normális.

A fiam 4 éves, most is anyás, már képes bárhová követni, nem csak kiabál utánam. Ha fáradt és a férjem altatná, én meg addig boltba mennék, sírva veszi a cipőjét, hogy velem jön, apa meg aludjon egyedül. Majdnem leragad a szeme, de velem kell legyen. Mi tudjuk ezt kezelni, nem az apjának szól.