Mikor kezdted ténylegesen élvezni az anyaságot?

Nálunk pont 2-5 hónap között volt a mélypont, a délutánokat éppen túléltük, mindig nyűgös volt, alig vártam az éjszakát, hogy aludjon végre és legyen egy kis nyugalmam (mindig nagyon jó alvó volt szerencsére).

De fél éves korára ez elmúlt, ahogy egyre ügyesebben változtatott helyet, annál kevésbé volt ebben rám szorulva, így kinyílt neki a világ és sokkal jobb lett a kedve is.

Azóta tart a vattacukor-időszak, jövő héten lesz 1,5 éves, de még mindig meg tud lepni, hogy milyen ügyes, aranyos, okos, kedves stb. tud lenni 😊

A járás óta egyébként azért jobb, mert a kúszó-mászó időszakában mindent a szájába vett, amivel a frászt hozta rám, nem nagyon vehettem le róla a szemem, de a járással ezt mintha elvágták volna.

Mióta meg beszél (azaz egyre több szava van), azóta még szórakoztatóbb, imádom, hogy most egy kis papagáj, szeretem az elferdített szavait, és várom, hogy még jobban ki tudja fejezni magát.

Hát kB 6,5honapos korától, ahogy megtanult mászni éreztem, hogy hónapról hónapra könnyebb, 9honaposan már érezhetően interaktív volt, és ekkor mondtam először, hogy egészen élvezhető kezd lenni. 1 éves korától pedig kifejezetten élvezem. Mondjuk ehhez hozzájárul nagyban, hogy 1 évesen már járt, 13honaposan abbahagytuk a szopizast, azóta nagyon sokat javult az alvasa is. Korán kezdett beszélni, most 20honapos, már rövid mondatokat kezd alkotni, nagyon cuki, folyton atkarolja a nyakam és mondja hogy szeretlek ♥️♥️♥️

Szóval úgy igazából 1 éves kora után lett nagyon élvezhető az anyaság.