Néhányszor hagytam sírni és sírva elaludni a babám, veletek előfordult már ilyesmi?
Sajnos még csak 7 hetes, de ez már vagy 5-6 alkalommal biztos előfordult😓 az a baj, hogy van egy 4 évesem is mellette, és a férjem a munkájából kifolyólag nincs itthon esténként és két hetente hétvégén sem. Lehetne segítségem, de sajnos nem segítenek és néha nagyon belefáradok. Sokat sírok is, tudom ez nem mentség. A baj hogy a nagyobbik gyermekem már 3x volt beteg is mióta megvan a kicsi, és elég durván. Nagyon fárasztó volt teljesen egyedül mindent intézni a kettővel. A kicsi meg sajnos nem mindig akar nekem este elaludni. Ezért ha már nagyon kivoltam és elfogyott a türelmem, beraktam az ágyba és hagytam sirni. De utána meg nagyon rosszul éreztem magam😥 ma is ez történt. Annyira lelekifurdalásom van, de mégis olyan türelmetlen vagyok. Zavar hogy a nagyobb egyedül kell elaludjon (amugy nagyon ügyesen megoldja) és emiatt alig várom, hogy a kicsit lerakhassam, mert tudom hogy ő meg a másik szobában egyedül van. Azt ne írjàtok légyszi hogy rakjam őket egy szobába mert azt senki sem szeretné, nem is lehetne megoldani a szobák jellegéből kifolyólag és nem is lenne jó.
Félek hogy nagyon rosszat teszek a kicsi idegrendszerének, mégis azt érzem néha hogy vagy leteszem vagy világgá megyek.
20!
Akkor nektek jár a keksz....
"Aki azt írja, hogy soha nem történt vele ilyen, ott valószínűleg van segítség."
Vagy nem.
Nem is értem a kérdezőt, hogy tudja ott hagyni a kicsit ordítva, míg nyugodtan altatja a nagyot. Nem zavar a hang? Vagy legalább a nagyot?
Lehet, hogy nem is olyan baromság a kisebb lakás? Legalább nem tett érzéketlenné, mivel eleve képtelen lettem volna zajban nyugodtan altatni. Kénytelen voltam megoldani. Nem egy szobában aludtak és egyszerre nem tudtam elaltatni őket, de egyiket se hagytam sírni kisebb korkülönbséggel se. Jellemzően szoptattam a kicsit, míg olvastam a nagynak vagy a hátamon ringatózott.
Sajnos egyet kell értsek 24#
2 gyerekem van. A nagyobbat totál egyedül nevelte .se mama se papa se tesó se férj senki.. irdatlan pokolian nehéz volt. Hosszú éjjeleket nem aludtunk…sírt 6 órát a kezemben egyhuzamban. Többször… nem tudtam mit tehetnék… sírtam vele és próbáltam ott lenni neki. Sosem vált be semmi. DE SOHA NEM HAGYTAM MAGÁRA. Volt mikor bevittem a fürdőbe magammal hordozóba. Én tusoltam a kádba mikor neki állt nagyon sírni.már lilult.. olyan hirtelen szálltam ki a kádból hogy elestem és megrepedt a csuklóm. De ott voltam mert kellettem neki. A 2. Babàm már sokkal egyszerűbb eset de itt van 2 gyerek.kicsit viszem aludni. Elalszik. Addig a nagy játszik a nappaliba ahova rá làtok. Elaludt a kicsi viszem őt is aludni. Másnak is van nehéz babàja.megoldjuk hisz ezt vállaltuk.de a sírni hagyás szerintem felelőtlenség
De nincs 2 egyforma baba!
Lehet, hogy a valakié nem orditott órákon át, van, aki meg kifogott egy ilyen babát. Ha egy sokat síró baba második gyerek, biztos, hogy nem tudod 6 órán keresztül ölelgetni, mert el kell látnod a másik gyereket is. Ha csak nem hordozod.
Nem történik semmi tragédia, ha néha sír egy kicsit, nem lesz tőle lelki nyomorék, bármennyire is divat mostanában ezt vallani.
És nem fontosabb a kicsi mint a nagy, pontosan így lehet egy életre megutáltatni a naggyal a kistesóját, hogyha ezt kommunikálod felé, hogy ő most kevésbé fontos miatta. Egyformán fontos mindenki, aki a család része.
Majd a kicsi szépen megszokja a rendszert és alkalmazkodik hozzá, nem kell miatta teljesen a feje tetejére állnia a család életének, nem kell mindent sutba dobni és 0-24 csak vele foglalkozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!