Létezik olyan, hogy egy anyuka kapcsolata az egyik gyerekével-hiába szereti egyformán mindkettőt- eltérő, mert pl nehéz szülés volt vagy szülés utáni körülmények miatt?

Hivatalosan nem illik bevallani, de szerintem nem szereti egyformán a gyerekeit az ember. Anyám a 3 gyereke közül engem szeretett a legkevésbé, és nem is rejtette véka alá. Haragudtam is érte, de most már, hogy anya vagyok, meg tudom érteni. Nem volt könnyű természetem, és ilyenkor azért nehezebb egy anyának ráhangolódni a gyerekre. A húgom alkalmazkodó, simulékony, rugalmas gyerek, én hisztiztem mindenért. Szóval naná, hogy őt szerette jobban.

Nekem 2 gyerekem van. Egy lányom, egy fiam. Mindkettő adhd-s, szerintem, rájöttem én is az vagyok, anyám azért nem tudott szeretni.

A lányom amúgy a női típusú adhd, kicsit tüskés, matekból gyenge, de inkább befelé őrlődő. A fiam az igazi tombolós fajta adhd-s, már az óvodában is gáz volt. Folyamatosan mindenhol azt hallgatom, hogy nem tudok gyereket nevelni, már váltottunk iskolát. Itthon is folyton áll a bál, nem tetszik semmi, állandóan világfájdalma van, nem akar tanulni, hetente kap beírásokat. Igen nehéz őt szeretni. Amúgy folyton tele vagyok önváddal, hogyha talán jobban el tudtam volna fogadni, másmilyen lenne. Ha én másmilyen lennék. Nem tudom. Ez van.

#2

Ha rólam beszélsz, akkor ez nem talált. :D