Ez nagy baj? Mért ilyen tartózkodó?

Nem vagyok anyuka, de én is ilyen voltam kicsinek. Ennek az volt az oka, hogy egyke vagyok, és a családban sem volt hasonló korú gyerek (ill. akik voltak, azokkal évente kb egyszer találkoztunk. Szóval mindig felnőttekkel voltam körülvéve (leginkább ugye a szüleimmel), így nehezen alakítottam ki kapcsolatot más gyerekekkel.

Szerintem megoldás lehet, ha összejártok néha más kisgyerekes anyukákkal (szomszéd, v barátnő) eleinte kevesebb időre. A lényeg az lenne, hogy csak egy- két idegen gyerekkel kelljen barátkoznia, utána lehetne a nagyobb társasághoz szoktatni.

Mégegyszer mondom, nincs gyerekem, de ez így logikusnak tűnt.

Nem tartózkodó,hanem durva.

Az én lányomat is fellökte egy ilyen kisfiú és pukli lett a fejére majd belázasodott.

Szerintem nincs ezzel baj. Bár én a másik oldalon állok. Az én kisfiam, nagyon bújós. Persze idegen gyerekeket nem kezd el csak úgy pikk-pakk fogdosni, meg puszilgatni.

Egy példa: volt egy kislány nálunk látogatóban, akinek éppen rossz napja volt. Semmi sem volt jó neki (jön a foga). Az én kisfiam egy lépés távolságról figyelte, figyelte, mosolygott rá. Aztán egy-két perc után odament és megsimogatta a hátát. A kislánynak nem tetszett, rögtön üvölteni kezdett. Erre a fiam szépen hátralépett és nem ment közelebb többet. Csak nézte. Aztán megunta és elment játszani.

De egyébként szerintem is jó, ha hordod idegen gyerekek közé. Mi nagyon sokat járunk játszótérre. Ott van ilyen gyerek is, meg olyan is. Így megtanul ehhez is, meg ahhoz is viszonyulni.