Normális, amit érzek?

Hormonok miatt van, nyugi. Mondhatni normális, és egész biztosan a lehető legjobb anyja vagy a gyermekeknek.

A babák sírnak, mert nem tudnak beszelni, szóval valahogy el kell érniük, hogy figyeljünk rájuk és ez az ő "módszerük", nem okozol neki fájdalmat, sem semmiféle "rosszat"

Sztem pihenj többet és ha ezek az érzések nem múlnak akkor keress fel egy pszichológust. Teljesen normális az is ha valaki segítséget kér. Sokan kérünk, ez is szokványos.

A gyermekágyas időszakomat végig sírtam. Hol tehetetlenségemben, hol azért, mert mennyire cuki a füle, hol meg fogalmam sem volt miért, csak sírtam. :D Egy hullámvasút volt az egész első 4-6 hét nekem. Attól nem féltem, hogy kárt teszek benne, de hogy én erre nem vagyok alkalmas, az kb. 140-szer megfordult a fejemben. Igazából az segített legtöbbet, hogy mindenki türelmes volt velem. Nem mondták, hogy ne sírjak, nem akartak mindenáron segíteni a helyzeten, egyszerűen csak engedték, hogy kisírjam magam és kibeszéljem magamból a dolgokat, ha akarom. Elmúlt. 4 hét után már nem jött rám mindennap a sírás többször is, szépen ritkult, majd megszűnt. :)

A szorongásom, hogy "ne sírjon, mert nem fogom tudni megnyugtatni" pedig olyan 2-3 hónapos korában múlt el.

Huh, én is végig bőgtem az első hónapot. Annyira fáradt voltam a babához, és egyedül is voltam hamar.

Ez még nem mondható depressziónak sem ne aggódj :) Ez a "baby blues", el is múlik hamar, csak próbálj lazábban hozzáálni, menjetek ki többször az neked is jót tesz, meg karácsony van legyél a családoddal, beszélgess sokat, ha van rá lehetőséged. :)

Babie bluesnak hívják, ha nem múlik el pár hét alatt, akkor lesz belőle szülés utáni depresszió.

2,5 pipásnak üzenném hogy ez már a sokadik válaszod ahol belerúgsz abba akinek nem rózsaszín köd az egész, ne adj isten, teljesen normálisan, a hormonok miatt legfőképp sokat sír.

- Később kötődni NORMÁLIS!

- Levertséget érezni és sírni NORMÁLIS!

- Nehéznek érezni a felelősséget NORMÁLIS!

- Nem "megélni" hanem "túlélni", legalábbis így érezni NORMÁLIS!

- Online, arc nélkül ítélkezni és belerúgni másokba akik szenvednek, fölényeskedni és okoskodni NEM NORMÁLIS!

Szép napot! Boldog Karácsonyt!

#7,8 te meg az AALITOLAGOS habosbabos életed, mikor még szenteste is másokat alázol a neten😂😂

Tudnàl ennél is nyomorultabb lenni, "szuperanyu"?

Elképzelhető hogy szülés utáni depressziód van,de én inkább arra is gondolok, hogy erre a családod/környezeted is rátesz egy lapáttal.

Ugyanis az (túlzott)elvárások,okoskodások,megbénítják az embert,még akkor is ha különben jól csinálná.

Tudatosítsd magadban, hogy mindent az aktuális legjobb tudásod szerint csinálsz(igen,van aki többet tud nálad, vagy jobban,ügyesebben csinál bármit,mert van gyakorlata),DE EZ MOST A TE LEHETŐSÉGED.És igen,fogsz hibázni szülőként,nem lehet az a cél,hogy ne hibázz,mert ez lehetetlen és be fogsz csavarodni.Az viszont lehet, hogy ha hibáztál belásd,és kijavítsd.

És hidd el, konfrontálódnod kell a rokonaiddal, ha csesz..tetnek.

Én rengetegszer megkaptam(a mai napig) a férjemtől, hogy mennyire sz@rul csinálok dolgokat(ő viszont sehogy,csak a szája nagy),és igen nem vagyok tökéletes(pl antiháziasszony vagyok),de próbálkozom,és megoldásokat keresek, ha valami nem működik.

És jó anyuka vagy,mert kérdést fogalmaztál meg, hogy hogyan lehetnél jobb, tehát van szándékod fejlődni.

Szerintem, keressél egy szakembert hogy nehogy depresszióba csapjon át ez a dolog, és ezzel egy időben állítsd le a családod okoskodását/elvárásait,sokkal felszabadultabb leszel.