Meddig "egészséges" beleszólni a mamának?

gondolom anyósodról van szó.

hát erre csak annyit lehet mondani hogyha a férjed nem áll ki melletted az édesanyja ellenében nem sokat tehetsz max. annyit hogy megpróbálsz némi tiszteletet kivivni magadtól magadnak.

a gyerek nem fog szarni rád évek múlva mert nem kell hagyni hogy a mindennapokba is belefojásoljon.

(nálunk tök jó a kapcsolat mégis mondja hogy igyon macikávét meg megkóstoltatja vele azokat a dolgokat is amikre azt mondom hogy nem szereti a kislány és mégis ... ezen nem fogom felhúzni magam mert egy idő után rájön hogy nem hülyeség amit mondok ha meg mégis megeszi ott azt amit itthon nem azt megpróbálom jó irányban kihasználni. pl. sóskafőzelék.)

jav. a minden napokba is belefollyon.

ha a férjed külföndön van üljetek le a mamával és beszélgessetek legyetek jóban mert igy csak rá számithatsz és talán a kedvesednek se mindegy.

"én nálam nem ette meg a répafőzi,amit tudom, hogy szeretett...jó nem kell akkor így jártál nem kapsz mást."

Hát nem csodálom, ha anyukád megpróbál beleszólni a gyerek érdekében. Egy 9 hónapos még nem rosszaságból nem eszi meg azt, amit kínálsz neki. A babák szervezete még nincs elrontva, még tökéletesen jelzi, mire van éppen szüksége. Életemben nem pipáltam még ilyet, hogy egy ennyire kicsi gyereknek nem adnak mást, ha nem eszi meg az ételt. Így kutyákat szokás idomítani, nem kisbabákat.

hihetetlen, de tényleg minden nagyszülő ilyen.

anyósom is egy időben csokiztatta, meg ilyenek.

de NE ENGEDD! szólj rá, ez ilyen egyszerű.

9 hónapos baba még nagyon "kezdő" az evés terén, nagyon nem kéne még neki sem nasi, sem kakópor, semmi ilyen felnőtt kaja.

Hú azért tagolhatnád a mondanivalódat.

Ülj le vele, és beszéljétek meg a dolgokat. Maradj higgadt!

Így nehéz, ha a férjed távol van, mert neki kellene a két hadakozó él között enyhíteni a feszültséget.

Én is túl vagyok már egy ilyenen, nálunk óriási, szinte kiabálásig fajult dolog volt...

Aztán megértettem velük, hogy a gyermeket mi vállaltuk, mi vállalunk érte felelősséget, minket vonnak felelősségre (pl ha a drága nagyi olyat ad neki, amitől valami baja lesz). Szóval ezt tudatosítsd velük, s közöld, hogy s jegyezd meg, hogy felnőtt ember vagy, aki megfelelően tud gondoskodni a gyermekéről, majd szólsz, ha kérsz segítséget!

Nálunk eltelt azóta több, mint 3 év, lett második gyermekem, néha még mindig vannak bosszantó dolgok, de szólunk (pl gyerek kezét nem puszilgatjuk- ezt 4 v alatt sem tanulták meg).