1 éves kisfiam "verekszik". Mit tegyek?
Sziasztok
Kisfiam 14 hónapos, mostanában kezdte , hogy extra hisztis és akaratos.
Eddig is harapott, karmolt, vagy tépte a hajunk , főleg ha valamit nem engedtünk neki stb
De ami mostanában megy az durva.
Van egy 1,5 éves kis "barátnője " akivel nagyon sokat vagyunk együtt, napi szinten.
Hónapokig a kislány volt aki " terrorizálta" a fiam.
Indokolatlanul megrángatta, karmolta, el lökte
A kisfiam idegenekkel inkább félénk ezért soha nem csinált a kislánnyal semmit. A kislány bántotta, ő meg "hagyta" , elsírta magát, és ennyi.
2 hete viszont fordult a kocka.
Már feszegeti a határokat a fiam is, váratlanul neki megy a kislánynak.
Megtépi, megcsípi az arcát, megkarmolja, ma pl a kislány ült a magas széken az ebédlőasztalnál, a kisfiam oda ment , elkapta a pulcsiját és lerángatta. A kislány meg persze fejjel le esett a székről a kőre.
Nem történt semmi baj Szerencsére.
Mi a szülők nyilván igyekszünk jól kezelni ezeket a helyzeteket.
Elmondjuk hogy nem szabad, nem csinálunk ilyet, simogatjuk egymást, nem ütögetünk stb de nyilván 1 éves. Kicsi, nem igazán érti. Se a fiam se a kislány.
Örülnek egymásnak minden nap amikor találkoznak. Mosolyognak, várják egymást. De az egész nap kB azzal telik el hogy hol az egyik hol a másik támad a másikra és persze megy a sírás.
És ugye ezek nagyon durva "támadások" hiszen a saját bőrünkön is érezzük ha minket is megtalál 1-1 harapás, karcolás stb
Tudom hogy ez is életkori sajátosság de nekem ez ijesztő.
Nem tudom mit kéne tennem, lehet e bármit is tenni?
Volt valaki hasonló helyzetben?
válasza: válasza:Nyilván barátnők vagyunk, de nem erőltetünk semmit.
1-1,5 évesek, nyilván nem tudnak még együtt játszani. Inkább csak egymás mellett vannak.
A semmiből támadnak egymásra. Vagy ha az egyik elvesz a másiktól egy játékot akkor azért.
Nyilván mivel ezzel a kislányal sokat vagyunk együtt, így ezt tudom példának a leginkább felhozni.
De nem csak vele csinálja ezt.
Van egy másik anyuka akinek a lánya szintén 1 éves, velük kB 2 hetente 1xer találkozunk, és ugyanez megy.
A semmiből, vagy ha valamiért dühös arra a kislányra is ráveti magát.
Nem csak a kisfiamra jellemző ez.
A másik 1 éves kislány is támad és verekszik. " Eddig" a fiam volt a célpont, sosem adta vissza, mindig csak távolról figyelt, hátrált ha a lányok vagy gyerekek közeledtek felé.
Most 2 hete kezdte ezt az akaratos, dacos, verekedős viselkedést felvenni a gyerekekkel szemben
Velünk már 1 hónapja ez van
Ha valami nem tetszik neki akkor rajtunk tölti ki.
Védőnő szerint ez életkori sajátosság. Ezért is írtam ezt.
Ezt a viselkedést minden gyermeknél tapasztalom és látom. Legalábbis eddig az én fiammal csinálták ezt.
Örülök hogy megvédi magát de nyilván ez már sok. Fájdalmas és a mai széklerántós dolog után elég para is.
Nyilván elmagyarázok neki mindent, határozottan szólok neki, lefogom a kezét stb.
Egyelőre nem érdekli...
Ezért is nem tudom ilyenkor mit kellene tennem?
Kivárni amíg elmulik ez az időszak? Tényleg nem tudom
válasza: válasza:Eddig "tűrt" a kisfiad. Persze, hogy előbb utóbb eltanulja ezt a viselkedést. Hiába nem tudnak még egymással játszani, az az életkori sajátosság, viszont ezekszerint nagyon nem egy habitusú a két gyerek. Én sem erőltetném ezt. Nem azt mondom, hogy ne legyen gyerektársaságban, szoknia kell azt is. De nem hinném, hogy a kislányok viselkedése a jellemző.
Van 2 unokahúgom, mindkettő 1,5 éves. Aki közel lakik a 9 hónapos kisfiamhoz, na ő is elég karvaly (sajnos), sokszor neki megy a fiamnak. A másik kislány viszont nagyon kedves vele, pedig ritkán találkoznak.
válasza:En is inkább kerülném a kislányt, akármekkora barátnő anyuka.
Ha ő nem neveli meg a gyerekét, a tied simán átveszi
válasza: válasza: válasza:Miért hagytad, hogy eddig a fiadat bántsa? Simán csak arra reagál...
Én fiam 1 éves most, napi szinten találkozunk egy 1.5 éves kislánnyal, egy 3 éves fiúval és egy másik 1 éves lánykával. Ott aztán folyton megy, hogy el akarják venni egymás kezéből a játékokat, de mi az anyukák segítjük őket, hogy lehet osztozkodni szépen, hogy kell a másikhoz óvatosan érni, ha pl rá akar mutatni a másik fején lévő sapkára, de soha nem volt, hogy már ijesztően agresszív lett volna bármelyik gyerek. Kisebb sírások voltak, ha nem kaptak meg valami játékot azonnal, de amúgy óvatosan játszanak együtt (esetünkben inkább egymás mellett még). Nálunk még arra is figyelni kell, hogy a macskát óvatosan simogassa, mert a macska se finomkodik, visszakarmolna, ha megütnék, tehát sose hagyom egy percig se, hogy bántsa. Ne hagyd rájuk ezt a viselkedést, minden alkalommal, ha kell 1000x de lépj közbe.
válasza:Nem értem, miért kellett ezzel a kislánnyal rendszeresen összeengedni őket. Itt az eredmény.
Lehet, hogy alapból a kislánnyal sincs semmi gond, egyszerűen a két gyerek nem kompatibilis.
Barátság ide vagy oda, mi felnőttek kényelme miatt nem erőltettem volna ezt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!