Nem vagyok anyának való?

Szuper anyuka vagy,kitartás!

Olvass Neki mesekönyvből, vagy bármilyen könyvből olvass fel.

Én is ilyen vagyok. Amíg kisebb volt, baromira untam, hogy ott kell ülnöm vele, de ez a kukucsozás nem érdekes túl sokáig egy felnőtt embernek. Persze 5 percig kuncogsz rajta, hogy aranyos, de aztán annyi volt.

Nekem jelentősen érdekesebb lett, amikor már végre elkezdett mászni, odament, ahol érdekelte valami, követett, vagy tudtunk "beszélgetni". Én pl csak úgy nem bírtam kommentálni a dolgokat, idétlennek éreztem magam, de most már más, odajön, rábök valamire, hogy miaz, megpróbálja ismételni a választ, és tényleg érzed, hogy zajlik valami kommunikáció. Ha végre tudunk majd társasjátékozni vagy fel tudok neki olvasni egy mesét anélkül, hogy megpróbálja megenni a könyvet, az már főleg izgi lesz.

A rossz erzeseid nem a gyereked meg ez az idoszak okozzak, hanemhogy ezekrol mit gondolsz. Gondolom ilyesmiket:

- ,,Elveznem kellene a vele toltott ido minden pillanatat”

- ,,Egy jo anyafolyton a gyerekkel foglalkozik, es elvezi is. En nem elvezem, ergo nem vagyok jo anya”,

stb.

Voltak nekem is ilyen gondolataim, neha meg mindig, pedig a gyerekeim mar suliba meg bolcsibe jarnak. En vallalom, hogy nem elvezem a veluk toltott ido minden pillanatat. Nagyon szeretnem elvezni, es igyekszem tenni is erte, hogy igy legyen, de sokszor nem megy.

Mikor a nagy 6 honapos volt, a hatamra vettem hordozoban, es mentunk. Kirandultunk, setaltunk. Otthon ugy kotottem magamra oldalt, csipire, hogy latta, hogy miket csinalok. Volt, hogy dolgoznom is kellett mellole heti 8 orat 5 honapos koratol, o a nagy babaramban jatszott kozben. Azutan is torekedtem mindket gyereknel arra, hogy magukban is el tudjanak jatszani.

Oriasi elony kesobb, ha nem szorakoztatod allandoan a gyereket, es megszokja, hogy feltalalja magat. Ezekbol lesznek a legkreativabb jatekok.

Dehogy vagy rossz anya!

6 hónaposan én is így voltam az enyémmel. Igazából az 5-8 hónapos kor volt a legkeményebb mert az enyém állandóan elégedetlenkedett is, fogzott is, meg volt egy durva alvásborulása ekkortájt ami földhöz vágta az egész családot.

Most 10 hónapos, mászik, lassan jár, felfedez, az elmúlt bő 2 hónap totál más volt. Rengeteg készséget tanulnak, nem csak a nagymozgásokat, de rágni, csippenteni, lapozni, tolni, húzni, ezeregy dolgot.

Így hogy magát is szórakoztatja sokat, nekem is van energiám vele mókázni, mondókázni, magyarázni (mert egyre több minden érdekli, el lehet kezdeni az ő szintjén magyarázni és pár alap dolgot már megértenek).

Lesz jobb is, hidd el, az elején utáltam azokat a tanácsokat, hogy "majd elmúlik", de tényleg így van...

Végre valaki. Azt hittem csak én éreztem baromira ezt 😂😂 imádom a lányom de a babazas ezen részét én se tartottam valami izgalmasnak. Mióta mászik, ül, áll sokkal jobb lett a helyzet nálunk is. :) Kitartást.

És nem nem vagy szaranya. :)

Én is mindig csodálattal néztem ezeket a szuperanyukat, akiknek mindig remek játék ötleteik vannak és egész nap képesek dalolászni meg bábozni.Engem is untattak ezek az időszakok, de gyorsan eltelik. Persze, hogy nem köt le a kukucsolás meg bábozás, felnőtt vagy 😀 ezek az átmeneti időszakok kicsit fárasztóak, mert már többet értenek a világból és szeretnének többet, mint amire még képesek, így le kell őket kötni.

De nemsokára nagyobb lesz és minél nagyobb lesz, annál jobban tud önállóan játszani, felfedezni,te is jobban be tudod vonni a te dolgodba.

.